1. |
Re[3]: Meg mindig: '-d/-szt' igeparok (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
2. |
Re: meghasonlik (mind) |
22 sor |
(cikkei) |
3. |
Re: fenn(tart) vs. fent(tart) (mind) |
12 sor |
(cikkei) |
4. |
nyeru:l.... (mind) |
33 sor |
(cikkei) |
5. |
dog fights (mind) |
24 sor |
(cikkei) |
6. |
Re: Hot (mind) |
37 sor |
(cikkei) |
|
+ - | Re[3]: Meg mindig: '-d/-szt' igeparok (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor, Attila!
hix.nyelv #199, :
> Szerintem ha a ló nyerít, akkor a nyerítés kerül végrehajtásra, vagyis
> nyerül, és nem a ló.
hix.nyelv #199, Mártonfi Attila:
> Azt hiszem, megfordult a dolog -- már ha jól értem: mert borít =
> 'borulásra késztet', borul = 'magát borítja, borítódik'.
Most beavatok mindenkit gondolkodásom bugyraiba: valószínûleg nem
ugyanazt értem "késztet" alatt, mint ti. Ha én "vkit/vmit vmire
késztetek", akkor arra gondolok, hogy én _nem cselekszem_, hanem az
illetõ vki/vmi fogja megtenni. Ez pedig inkább a "borul(ok)"-ra illik:
ekkor vmi/vki vmely ráhatásra történik. A "borít(ok)" esetén pedig én nem
késztetek, hanem cselekszem. Ezért lett az állathangokhoz [nem] járuló "-
Ul" képzõ jelentése nálam '<általános alany> hang kiadására késztet'.
Abban egyetértünk, hogy ez nem volt szerencsés, de ez csak egy mellékszál
volt abban az érvelésben, hogy vannak esetek, amikor a rendesen
együttjáró képzõpárok egyik tagjának nincs [gyakorlati] jelentése. És
most éppen azon vitatkozunk, hogy hogyan kell leírnunk azt, aminek nincs
[gyakorlati] jelentése :-))
|
+ - | Re: meghasonlik (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Mária!
hix.nyelv #199, Ruzsáné Cseresnyés Mária:
> Roppant furcsanak talalom a "meghasonlik" iget. Ugy gondolom, hogy lehet
> valami koze a "hasonlo" melleknevhez
Ha valami hasonlít valamire, akkor _szakasztott_ ugyanolyanok. Ez utóbbi
esetben is ugyanaz a jelentésbõvülés játszódott le: ha valamit részekre
osztunk, akkor a részek hasonlítani fognak egymásra. Emiatt fejezhetõ ki
ugyanazzal a szóval a megosztottság és az egyformaság. A Döbrentei
Kódexben egyébként még ez szerepelt: "_Hasonlik_ mennyeknek országa egy
emberhez". Ekkor tehát még élt az igének az a jelentése, amelybõl a
"hasonló", "hasonlat", "hasonlít" szavak erednek. Míg az avuló félben
lévõ igekötõs "meghasonlik" az eredeti jelentést õrizte meg.
A szó egyébként a "hasad", "hasít" szavakban is megbújó "has-" fiktív tõ
továbbképzése. Ez a tõ elõbb "-m" képzõt kapott (vö. "ör(ül)" > "öröm"),
így lett a "*hasom" (elõbb fõnév majd) melléknév. A "-lik, -lít" képzõs
alakokban az /m/ hang /n/-né hasonult, és ez a változás átterjedt az
eredeti alakra is. Így ált elõ a "hason" melléknév, amelyet "n"-nel írunk
még akkor is, ha az eredeti módon /m/-mel ejtjük, mint a "hasonmás"
/hasommás/ összetett szóban.
|
+ - | Re: fenn(tart) vs. fent(tart) (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Kedves Gábor!
hix.nyelv #199, :
> Egy gyors kérdés: egyenértékü-e a fenn és a fent igekötöként is? pl.:
> fenntart vagy fenttart?
Úgy tudom, a mai írott (irodalmi) nyelv csak a "fenn-" igekötõt ismeri, a
"fent-" beszélt nyelvi és nyelvjárási alak. A "fent" azonban szerepelhet
egybeírt határozós szerkezetekben (pl. "fentnevezett"), de itt nem
igekötõ. Ugyanígy igekötõként írásban "lenn-", "kinn-", "benn-"
használatos. Bár egyes szavakban a mai hagyománytól eltérõ alakok is
kodifikáltak: pl. "bennlakó ~ bentlakó", "bennlakásos ~ bentlakásos".
|
+ - | nyeru:l.... (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
> > Sõt ha a borul-borít, fordul-fordít, készül-készít párokat nézem,
> > az ul/ül-nek semmiféle késztetõ vagy mûveltetõ szerepe nincs.
> Ez igaz. Azért használtam a "késztet" szót, mert hosszas gondolkodás után
> sem találtam jobb kifejezést arra, ha a ló "nyerít", akkor ki mit csinál
> akkor, ha "nyerül". Meg tudná valaki ezt fogalmazni, vi. van egyáltalán
> ennek az igének jelentése?
Az -ít végü igék tárgyasak, ezeknek az ul-ül- végü megfelelöik
a targyatlanok, (esetleg visszahatók)! Ez azt jelenti, hogy
csak az -ít végüeknek lehet "késztet" jellegü jelentése, pld.:
tanít = tanulásra késztet; épít = épülésre késztet, stb...
Ennek megfelelöen: a nyerít, sikít, stb. fajta igék jelentése, hogy
vlm. hangot ad ki, képez, hallat..., (ami tárgyas!) tehát számomra
teljesen nyílvánvaló, hogy ha lennének *nyerül, *sikul stb. igéink,
ezek nem mást, mint azt kellene, hogy jelentsék:
(vlm. hang) "képzödik", "hallatszik"... !
" Telihold volt, mégis vészjóslóan csöndes éjszaka: még a kutyák
hangja sem *vonyult. Csak a lovakból *nyerült ki néha a félelem.
Már-már hajnalodott, mikor egyszerre *sikult fel az örtornyokból:
- Riadó! Itt az ellenség! - de máris a nyílvesszök *süvülö hangja
töltötte meg a vár levegöjét.
- Kitartás, katonák! - *ordult elö böszen a várkapitányból -
- a védösáncok már *felállultak, és ha Isten is úgy akarja,
majd csak *megsegülünk! " ;-)
Zolly (Hixipixi)
"...mert magamat kigúnyolom, ha kell,
Más ezt tölem úgysem türi el" (Hixipixi)
|
+ - | dog fights (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Attila megjegyzése elindított egy ötlethangyát bennem. Milyen idegen
kifejezés van, ami több szóból áll, és már beépült a nyelvbe? Az lehet a
Hot line nyelvi hivatkozási alapja. Azt hogyan alkalmazzuk a magyar nyelvi
környezetben (ragok, jelek illeszkedése, stb.)?
La'ng Attila ("Ivánnal különvéleményen vagyunk ez ügyben, szerintem az
alapalak
hotline" ) mintája a hot dog (sõt a matchmaker, manhunt, brainchild stb.)
nem oldotta meg egyértelmûen a problémám, csak árnyalta ...
iván
------------------------------------
> Felado : Ma'rtonfi Attila
> E-mail : [Hungary]
> Temakor: Re: Dog line ( 8 sor )
> Idopont: Mon Aug 19 04:13:14 CEST 2002 NYELV #198
> - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - -
A NYELV 0197-ban írta La'ng Attila D. >:
> Hotline-olsz, egybe, nemde?
De ha az alapalak hot line, mint ahogy Iván állítja, milyen jogon
ránthatnánk egybe. Egy képzo még magyar szókapcsolatot sem tud egyberántani
(kivételek vannak, de tipikusan csak két képzo esetén írunk egybe, illetve
akkor ha a szókapcsolat összetételi taggá válik).
|
+ - | Re: Hot (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
A NYELV 0199-ban írta La'ng Attila D. >:
>Feltétlenül egy szó például a hotdog,
Állejtési gyakorlatnak akkor javasolnám az MHSz. vagy akár Bakos
megtekintését (utóbbinál még egy hotos szerepel: hot spot), különírják.
> hiszen ha kettõbe írod, akkor az árusa micsoda?
Jó kérdés. Azt hiszem, szóközt tartalmazó szavakra nem lenne illõ
alkalmazni a mozgószabályt (vö. New York-i, New York-párti), így a
hotdog-árus kilõve, marad a hot dogárus, a hot dog-árus és a hot dog árus;
az elsõ egyértelmûen szörnyû, az utóbbi kettõ közötti választásra nem
mernék vállalkozni. A kötõjeles talán "szabályosabb", hiszen a Julianus
barát szobor típusa csak tulajdonnévi tagokra van hitelesítve (már a
használt Suzuki vásár is kiterjesztés a szabályzathoz képest), az
ugyanakkor a dog és az árus erõsebb összetartozását sugallja, ezért nem
szerencsés. (Hasonlóan szerencsétlenek ezek: e-mail cím, e-mail címtár,
hogy szintén MHSz.-t idézzek, egyszerûbb lenne az élet, ha az email formát
kodifikálták volna, csak azt mondták, akkor össze fogják téveszteni a
zománccal.)
> A hot line-olással ugyanez a helyzet. Ha a line-olás egy ige, akkor a
>hot annak a jelzõje.
Az államokbelinek jelzõje az egyesült, vagy az Egyesült Államokhoz járul
egy -beli képzõszerû utótag?
> Amint mondani szokom: magyar szövegben nem sétálgathatnak szavak póráz
nélkül, nyelvtani alakulat részévé kell válniuk.
Szerintem ebbõl a klasszikus állapotból egyre inkább mászik kifelé a nyelv.
Úgy vélem, kezdenek kialakulni jelöletlen szókapcsolatok, mert az ilyeneket
szónak nem merném nevezni: szivattyúnélkülihiganygõzegyenirányító-gyártás,
nem véletlen, hogy ezt épeszû, nem helyesírás-mániás ember így írná le:
szivattyú nélküli higanygõz-egyenirányító gyártás. De a kedvencem az [angol
nyelv és irodalom tanár] helyesírott változata: angolnyelv- és
-irodalom-tanár. Az ezek leírása iránti igény szerintem arról vall, hogy a
te elved és az ezen alapuló mozgószabály alól kezd kicsúszni a nyelv.
Üdv: Attila
|
|