Több mint egy hete válaszoltam Edinának, de nem jelent meg a válaszom, 
és hibaüzenetet sem kaptam. A lényeget újra leírom:

Pedig van joguk büntetni is , meg feljelenteni is. A 
közterület-felügyelő a 218/1999. Kr. 54. § (2) valamint a 1999. évi 
LXIX. tv. 136. § szerint helyszíni bírságot szabott ki. Mivel Edina nem 
tartózkodott a helyszínen, ezért a közterületes 10/2000 BMr. 3. § (1) b) 
szerint járt el. Miután Edina nem fizetett a 30 napos fizetési határidő 
lejártáig, ezért 10/2000 BMr.  2. § (2) szerint feljelentették. Ez nem 
egy Edina-ellenes egyéni akció, hanem MINDIG így járnak el.

Nem kell a tiltást fényképpel igazolni. Nem is logikus, hiszen sok 
esetben nem is lehet. Ugyanis a tiltótábla lehet látótávolságon kívül 
is, akár kilométernyi távolságban. A büntetőcédulán viszont rajta van a 
tényállás, tehát hogy miért büntették meg Edinát. A fénykép csak arra 
való, hogy meg lehessen állapítani az autó pontos tartózkodási helyét - 
és esetleg az idejét. Ha az adott helyre érvényben van/volt a 
tiltótábla, akkor jogos a bírság, akkor is, ha a tiltás nem látszik a 
fotón. Ha nincs érvényes tiltótábla, akkor sikerrel lehet megóvni a 
bírságolást, de ahhoz a terheltnek kell bizonyítania az igazát. (Mielőtt 
felhördünétek, hogy először a vádat kell blablabla... - az már 
bizonyítva van. Itt most valóban a terhelten a sor.)
Edina ott rontotta el, hogy naívan utánaérdeklődött annak, amiről 
egyértelmű tartalmú okiratotot kapott postán, tértivevénnyel. A 
tényállás igazáról önállóan is meggyőződhetett volna a helyszínen. 
Ehelyett várt a válaszra, s közben kifutott a fizetési határidőből.

> Ami a feljelentest illeti, ne legyenek illuzioid: a megveretes elol
> menekulo, mobilon segitseget kero te've'st is megbuntette a rendorseg

A két ügyet nem lehet párhuzamba állítani. Edina esete nem egyedi eset, 
a tévésé viszont az. És a tévés esetéről is tudni kell, hogy a rendőrök 
hatályos jogszabályt (félre)értelmezve szabták ki a büntetést, a városi 
ügyész pedig szintén hatályos jogszabály szerint óvta meg az eljárást. 
Tette ezt azért, mert a terhelt szorult helyzetét tekintve méltánytalan 
a büntetés kiszabása, a rendőrséghez pedig nem méltó az eljárás, hiszen 
köztudottan kicsinyes bosszú vezette a kiskunhalasi rendőröket. Egy-egy 
ilyen eset súlyosan alá tudja ásni a rendőrségbe vetett közbizalmat. Még 
szerencse, hogy a városi ügyésznek több esze van, mint a halasi 
rendőröknek együttvéve...

Edina esetében viszont szó sincs méltánytalanságról vagy 
méltatlanságról. Egyszerűen behajtott oda, ahova nem lett volna szabad, 
és ha a büntetőcédulán feltüntetett tényállás megáll, akkor az ő ügye - 
a hatályos jogszabályok szerint - menthetetlen.

gerbera

Úgy látom, van, akiben az a téves nézet él, hogy emailben
reklámküldésre jogszerűen lehet engedély kérni. Ez nem igaz.
Idézek az NHH weblapjáról
(http://www.nhh.hu/?id=hir&cid=1280&mid=971&lang=hu):

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes
kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ekertv.) 2006. január
1-jével hatályba lépő módosítását követően számos esetben
találkozhatunk olyan kéretlen elektronikus hirdetéssel (spam),
amely a címzettet arról tájékoztatja, hogy a levél egy
engedélykérő levél, amely az Ekertv. rendelkezéseinek való
megfelelés miatt szükséges ahhoz, hogy a küldő a későbbiekben
jogszerűen küldhessen hirdetést a címzett számára. Ez a gyakorlat
a jogszabály téves értelmezésén alapul és maga is jogsértő!

[...]

A hatályos jogszabály szerint az engedélykérő levelek kéretlen
elektronikus hirdetésnek minősülnek, mivel

- kéretlenül érkeznek;
- valamely szolgáltatást vagy terméket hirdetnek;
- az ilyen levelek esetében sem rendelkezik a küldő a címzett
előzetes hozzájárulásával.

Az engedélykérő levelek kimerítik tehát a spam törvényi
meghatározását, amely szerint .elektronikus hirdetés: az
információs társadalommal összefüggő szolgáltatás útján tett
bármely közlés, amelynek célja, hogy közvetve vagy közvetlenül
népszerűsítse a vállalkozást, szervezetet, kereskedelmi, ipari
vagy kézműipari tevékenységet folytató vagy szabályozott szakmát
gyakorló személyt, annak áruját, szolgáltatását, tevékenységét,
továbbá amely társadalmi cél megvalósításához kapcsolódó
tájékoztatást tartalmaz..


A hozzájárulás jogszerű megszerzési módja lehet például:
- honlapon történő feliratkozás;
- .hozzájárulok, hogy részemre a .. e-mail címre elektronikus
hirdetést küldjenek. üzenet mellett található négyzet beikszelése
írásban vagy interneten;
- nyomtatott hozzájáruló-nyilatkozat, vagy
- ilyen tartalmú szórólap visszaküldése, vagy
- közvetlen, erre vonatkozó írásos kérés a címzett részéről.

Az engedélykérő levelek kapcsán tett kérelmek esetében a Nemzeti
Hírközlési Hatóság Hivatala az elektronikus hirdetéssel
kapcsolatos felügyeleti eljárásban megállapítja a jogsértést.


Ed