Ahoj!

>  Innen nezve a dolgot, mar csak azt kene megmerni, eldonteni, hogy a
>  zsirafnak mennyi lehet az atlagos fajsulya. Ha kisebb a viznel, neki
>  lenne talan a legjobb lehetosege lebegni, mert ha az egesz feje kint
>  van a vizbol,.........
Azert nem artana a zsiraf formastabilitasat is vizsgalni, mert konnyen
meglehet, hogy ugyan lebegne a vizen, de fejjel lefele. Az meg nem eppen
elonyos az eletben maradas szemszogebol. :-)

>  Mas kerdes, hogy nem olyan evidens olyan mely vizek, tavak lete az o
>  elohelyein, ahol ne erne le a laba. :-)
Ez meg csak akkor elony, ha a fajsulya nagyobb a viznel! Kulonben hiaba
hosszu a nyaka, megsem er le a laba.

>  Ez a kivaltsag foleg a koverebbeknek adatik meg. :)
Haaaat, a fene tudja. Lattam mar Mahatma Ghandi jellegu embert
_termalvizben_, mellen keresztbe rakott kezekkel lebegni, mig en, a
kover, ugyanott siman elsullyedtem.  :-P  Pedig normal homersekletu
vizben "tudok" lebegni.

Udv,  Triznyak

> megtetszett egy Creative 640x480 felbontasban 15 fps (4700 Ft).
> A 15 fps nem keves? 

Röviden: DE
Hosszabban:  A 640×480 max kapacitasu kamerak altalaban a 4-6 evvel 
ezelotti technikai szinvonalat kepviselik. Nem a felbontassal van
gond (az tokeletesen eleg lenne szerintem, gondolom senki nem
mikrofilmet akar mutogatni chat kozben :-), hanem az erzekenysege
altalaban csapnivaloan gyatra. 

A mai, rendes kamerak masodpercenkent 25 kepet siman teljesitenek. 
Ha a feny keves (marpedig jellegeben kevesebben chat-elnek napos 
tengerparton notebook-rol :-), akkor annyit tehet a kamera, hogy noveli 
az erzekenyseget, ez az egyszerubb modelleknel makostesztat felulmulo
zajos kepet eredmenyez, eppen csak kiveheto, hogy a kepen exkavator,
vagy nagymama van :-) A szinek ilyenkor inkabb csak "illusztraciok", 
annyira nem a valosagot tukrozik.

Ha nem rendes (kevesse erzekeny = olcso) fenyerzekelo van a kameraban, 
akkor nincs mese, tobb fotont kell "osszevarni", ami hosszabb ideig tart,
emiatt lecsokkenti az fps erteket. Igy vilagosabb marad ugyan a kep, de 
igen darabos lesz a mozgas, mint egy break bemutato.

Az igazi ubergagyi kamerak kozott szamos van, ami 320×240-es kepet vesz
fel es azt extrapolalja 640×480-ra, mint a noname scannerek szoktak, amikor
400000000000 DPI felbontast irnak a dobozukra...

Tehat ezek a buktatok. Hosszu tavra inkabb 1.2MPixeles webkamerat 
ajanlanek, nem a felbontas miatt (arrol mindjart...), hanem a technologiai
minosege miatt. Itt negyszer annyi pixel fogadja a fenyt, mint amennyibol
hasznos jel lesz, mintha osszeadnank :-) a bejovo fotonokat...
Ezekkel mar hasznalhato fenykepet is lehet kesziteni szukseg szerint.

Ja, feltetlenul legyen mikrofon a webkameraban !

> A szgep boltos azt mondja, a feltoltesi sebessegem a lenyeges (ja ez
> jogos), ami 128 kbps, de tervben van a 4 megas letoltes
> amihez 256 fps lesz (nemsokara). Na szoval milyen kamerat kene 
> vennem és mit kell figyelembe venni?

A 128 kbps alighanem keves videohoz, valoszinuleg szaggatni fog 
alkalmankent, 256kbps feltoltes mellett mar elmegy jobban a video
640×480-ban, de ha nem, akkor amig a savszelesseg nem novekszik,
lehet 320×240 formatumot is hasznalni, ami kevesbe idealis fenyviszonyok
kozott is jol lathato kepet ad, stroboszkophatas nelkul.

Szep napot: Antal Attila

Ahoj!

>  allitolag - a kovetkezo allatok nem tudnak uszni: teve, csirke,
>  kenguru, vizilo (!), gyik es a foemlosok az ember kivetelevel, tehat
>  pl. a gorilla, a csimpanz.
Ember??? Akkor mi szukseg az uszasoktatokra???  :-P

Nehany hete lattam valamelyik termeszetfilmes csatornan egy csimpanzos
filmet, ott kendvenc szorakozasuk volt, egy lengo kotelrol vizbe
ugralas. Egyik sem fulladt meg, sot megint felmasztak es megint
beleugrottak.

Udv,  Triznyak

Ahoj!

>  A tiszta *matematika* olyan *tudomány*, amelyben sem azt nem tudjuk,
>  miről beszélünk, sem azt, igaz-e, amit mondunk.
>
>  Bertrand Russell

:-)

Udv,  Triznyak

Szeretnek venni olyan ha'm-fe'lese'get ami szijakbol all es
zaszlovivesnel magara olti az ember es miutan a rudat ez a ham tartja
konnyebb vinni a zaszlot. Korulneztem a Net-en, de sajnos nem talaltam
olyan helyet ahol be lehetne szerezni.
Minden tippet koszonettel veszek.
Tibor

>Par nappal ezelott hangzott el a Hir-TV egyik musoraban,
>hogy a matematika az _nem_ termeszettudomany.

>Erre egy kicsit ugy felkaptam a fejem. Ha nem az, akkor mi?

Valóban nem természettudomany. Akkor mi? Matematika. Az, hogy a 
termeszet leirasanal eredményesen használjuk, meg nem teszi 
természettudomannya (hiszen a termeszet leirasahoz a nyelvet is 
hasznaljuk, es ez nem teszi a nyelvtudomanyt termeszettudomannya). 
A termeszettudomany a termeszetrol tesz megallapitasokat.
Ezt gyakran a matematika nyelven teszi meg, de maga a matematika nem 
mond a termeszetrol semmit.

Sok evvel ezelott az ELTE TTK elméleti fizikai tanszeken dolgoztam. Jott 
egy mat-fiz szakos leanyzo vizsgazni kvantummechanikabol. A hidrogenatom 
cimu tetelt huzta. Gyonyoruen felirta a Schrodinger-egyenletet, es levezette

a tetelt. 
De amikor rakerdeztem, kiderult, hogy fogalma sincs arrol, hogy mindannak, 
amit elmondott, mi a fizikai tartalma, hogy a Sch.-egyenletben mit
jelentenek 
az egyes betuk, hogy az egyenlet sajatertekei milyen fizikai mennyisegekre
vonatkoznak. Szoval, ugy mondta el, mint aki betanul egy szoveget egy idegen
nyelven, de nem erti. - Csaszar Akos professzor mindig hangsulyozta, hogy 
a matematika nem termeszettudomany, a kozhiedelem azert sorolja oda, mert 
fo felhasznalasi terulete a termeszettudomany, azonban elvileg mas, onallo
kategoria. A tarsadalomtudomanyban is egyre jobban felhasznaljak, azonban 
ettol meg nem lesz tarsadalomtudomany.

Ferenc

> A zsirafon kivul - allitolag - a kovetkezo allatok nem tudnak uszni: teve,
> csirke, kenguru, vizilo (!), gyik es a foemlosok az ember kivetelevel,
> tehat
> pl. a gorilla, a csimpanz.
A teve és a csimpánz remekül úszik! A többi is lehet (valószínűleg
genetikailag van kódolva) - de ezeket láttam is.

Hany  van a Telapo renszarvasainak osszesen?

9*4=36

Egy nemletezo helyzetre tokeletesen ertelmes "helyes"
valasz adhato - ez mutatja, hogy nem termesztettudomany.

Egyebkent 1939 elott a "helyes" valasz

8*4=32

volt, de nem azert, mert kozben sikerult leszamolni a labakat.

Udv,
Jozsi.

Kedves Laci,

  A matek tenyleg nem termeszettudomany, hiszen nem a termeszetet irja 
le, hanem szigoruan megfogalmazott axiomakbol vezet le igazsagokat. Hogy
ezek az axiomak es igazsagok felhasznalhatok a termeszet megertesere,
az egy mas teszta, attol a tudomany nem lesz termeszettudomany.

  Az viszont igaz, hogy a matematika leginkabb a termeszettudomanyokhoz
hasonlo gondolkodast igenyel (lasd magyartanarom, aki buszke volt arra,
hogy sik hulye a matekhoz). Ennek kovetkezteben peldaul egyetemeken
a termeszettudomanyi karokon tanitjak altalaban. Szerintem ez vezetett
felre.

  Termeszetesen vannak olyan tudomanyagak is, amik matematika jelleguek,
de a termeszetet irjak le (alkalmazott matek). Ezek termeszetesen
termeszettudomanyok. Ami nem az, az a tiszta matematika (mivel semmi
koze a termeszethez, annyira tiszta).

Gyula

További a Wikipediából:
Alaptudományok
Fizika
Kémia
Biológia
Földtudomány
Csillagászat

 Alkalmazott természettudományok Mérnöki tudományok vagy műszaki tudományok
Mezőgazdaságtudomány
Orvostudomány

A matematika a természettudományok kelléktára közt szerepel a filozófiával
és a logikával egyetemben.

Béla

>Par nappal ezelott hangzott el a Hir-TV egyik musoraban,
>hogy a matematika az _nem_ termeszettudomany.

Érdekes felvetés. Elsőre azt gondoltam, hogy valaki hülyeséget beszélt 
a Hír TV-n /nem az első eset lenne/, de megnéztem a Google-vel és a 
Wikipedia a következőt írja:

A matematika speciális tudomány, mely részben a többi tudomány által
vizsgált, részben pedig a matematika "belső" fejlődéséből,
differenciálódásából adódóan létrejött (felfedezett vagy feltalált)
rendszereket, struktúrákat, azok absztrakt, közösen meglévő tulajdonságait
vizsgálja.

Régebben a "mennyiség és a tér tudományaként" (a számok és geometriai
alakzatok tanaként) határozták meg, a múlt század elejétől kezdve pedig 
a matematikáról azt tartották, hogy az "a halmazelmélet absztrakt
struktúráinak formális logikai szemlélettel és a javarészt erre épülő
matematikai jelölésrendszerrel való vizsgálata".

Ma már nemcsak az első, hanem a második álláspontot is vitathatónak,
túlhaladottnak tartják egyes didaktikai szakemberek .[1] A matematikát 
nehéz pontosan meghatározni, mibenlétének kérdése még manapság is, 
sőt manapság különösen, vita tárgya, élő és nem lezárt tudományos probléma, 
mellyel a matematikafilozófia (a filozófia egyik területe, sőt már-már
önálló
tudományága) foglalkozik.

Ezért a következőkben megpróbáljuk ehelyett néhány fontos, megkülönböztető
sajátosságát kiemelni, melyek egyike-másika más tudományokban is
megtalálható, de így együtt az összes csak a matematikában [2]. A matematika
sajátossága elsősorban különleges témaválasztásában, kutatási területeiben
és módszereiben, nyelv-és jelölésrendszerében rejlik.

Béla

> Par nappal ezelott hangzott el a Hir-TV egyik musoraban,
> hogy a matematika az _nem_ termeszettudomany.
>
> Erre egy kicsit ugy felkaptam a fejem. Ha nem az, akkor mi?

Termeszetesen definico kerdese, de mivel nem a termeszetet
irja le, annyira nem is meglepo, ha nem az.

Egyebkent egyszeruen tudomany, gondolnam naivan...

Budapest belvarosaban (Deak-ternel) masfel szobas 50nm-es muemlek lakas
egy/ket szemely vagy gyerek nelkuli hazaspar reszere hosszu tavra, 2008 
szeptember 1-tol
kiado. BERLES: 1 eves szerzodes, kethavi letet (lehet reszletben). IRANYAR:
70eft/ho+ rezsi. JELENTKEZES: PatroklosB(kukac)hotmail(pont)hu, vagy
+36(70)215-5251.
---
One bedroom apartment (50sqm) for rent from 1 September 2008 in Budapest,
Hungary for one/two person(s) or a couple without children. LOCATION: Right
in the middle of downtown near "Deak-ter", close to everything. RENT:
70,000ft/month plus utilities and 2 month rent security deposit. TERM:one
year lease. APPLY: PatroklosB(at)hotmail(dot)com or at +36(70)215-5251.