1. |
folyadek aramlasi kerdes (mind) |
25 sor |
(cikkei) |
2. |
uj elemek (mind) |
36 sor |
(cikkei) |
3. |
Mire jok a szupernehez elemek? (mind) |
90 sor |
(cikkei) |
|
+ - | folyadek aramlasi kerdes (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Szeretnem a velemenyeteket kerni egy aramlasi ugyben.
Van egy vizzel teli medence. Egy szivattyu nyomja be a vizet a rovidebbik
oldalon, aminek az a dolga, hogy egy lebego testet minel jobban eltoljon
magatol. A szivattyu ugyanabbol a medencebol sziv, es a szivo nyilas
elhelyezeset kellene megallapitani. A cel, hogy minel hatekonyabban vegezze
a dolgat. 2 lehetoseg van:
1. a szivattyu oldalan 2 lyukon, ahogy ez az abra mutatja:
http://web.t-online.hu/balazsgyongyossy/medence1.jpg
2. a szivattyuval szemben levo oldalon 2 lyukon, ahogy ez az abra mutatja:
http://web.t-online.hu/balazsgyongyossy/medence2.jpg
Mindket esetben ugyanakkora erot tud kifejteni a szivattyu, es ugyanannyi
energia all a rendelkezesere. Az egyszeruseg kedveert tekintsuk 2
dimenziosnak a peldat.
Esetleg fugg a megoldas a hosszabbik oldal hosszatol vagy a lebego test
nagysagatol, tomegetol? Szerintem nem.
Koszonom.
---
myhosting.com - Premium Microsoft® Windows® and Linux web and application
hosting - http://link.myhosting.com/myhosting
|
+ - | uj elemek (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
Józsi,
>Olvasom, hogy sikerult kiserletileg letrehozni a 117-es elemet,
>5 atomnyi mennyisegben.
Hát, ennyi atomról tényleg még azt sem lehet megmondani, hogy milyen
halmazállapotú!
>Par atomnyi lenyegeben semmilyen tulajdonsag kiserleti
>megallapitasara nem eleg, azon kivul, hogy mire bomlik el
>nehany msec alatt.
Ja, és mire bomlott?
>Amit nem ertek, hogy mit tudunk meg ebbol a kiserletbol,
>mi a kiserletek celja azon kivul, hogy a szerencses csapat
>altal adott nev orokre bekerul a periodusos rendszerbe.
>Vagy ez eleg motivacio? ;-)
Hát ez se semmi, de azért sokszor elég az emberi idõskálán mért
örökkévalósághoz.
Azért találgatok :-) még egy kicsit:
1. nem csak az uj elemek létrehozása a cél, lehet, hogy azok a más célú
kisérletek melléktermékei
2. az is kérdés, hogy egyáltalán meddig lehet fölmenni a rendszámmal? Valami
dereng, hogy egyre instabilabbak az egyre nagyobb rendszámú elemek...
3. lehet, hogy bizonyos, nagyobb rendszámú elemek megint stabilabbak
lehetnek?
4. minden eredmény egy pici tégla, ami megerõsíti a tudomány épületét:
ha
az
új elemek pont úgy bomlanak, ahogy a korábban felismert törvények
"elõírják", akkor megnyugszunk. Ha nem, akkor viszont valami újat találtunk!
5. ha a bomlásterméket ismerjuk, s valahol ilyen bomlásterméket nagy
tömegben látunk a világegyetemben, akkor ott a környéken nagy rendszámú
elemek keletkeznek.......
János, a "vaskalapos", ha még emlékeztek rá.
|
+ - | Mire jok a szupernehez elemek? (mind) |
VÁLASZ |
Feladó: (cikkei)
|
HixJózsi írta:
> Olvasom, hogy sikerult kiserletileg letrehozni a 117-es elemet,
> 5 atomnyi mennyisegben.
>
> A korabban megalkotott 118-asbol meg talan 3 atomnyi keszult.
>
> Par atomnyi lenyegeben semmilyen tulajdonsag kiserleti
> megallapitasara nem eleg, azon kivul, hogy mire bomlik el
> nehany msec alatt.
Az a néhány millisecundum az elektronok számára végtelen hosszú
idõ (a Bohr-modellbõl számított keringési idõvel kell össze-
hasonlítani). Megfelelõ berendezésben felfogva a frissen létre-
jött szupernehéz atommagokat már létrejön az elektronhéjuk, az
gerjeszthetõ, és elkezdhetjük vizsgálni az új elemek kémiai
tulajdonságait is.
> Amit nem ertek, hogy mit tudunk meg ebbol a kiserletbol,
> mi a kiserletek celja azon kivul, hogy a szerencses csapat
> altal adott nev orokre bekerul a periodusos rendszerbe.
> Vagy ez eleg motivacio? ;-)
Egyelõre még nem adtak végleges nevet az új elemeknek. Pillanatnyi
nevük a 117, illetve 118 szám latin megfelelõjébõl és az -um
végzõdésbõl áll. Az sem életbiztosítás, hogy a felfedezõ csoport
fantázianevet ad az új elemeknek. A Nemzetközi Kémiai Unió (vagy
valami hasonló nevû szervezet) néhány éve nevezett át egy csomó
transzurán elemet, felülírva a felfedezõk által adott neveket.
Az igazi motiváció a stabilitás szigetének megtalálása. A magfizika
még ma sem egzakt tudomány, abban az értelemben, hogy nem létezik
olyan egységes elmélet, matematikai modell, amelynek alapján még
alapvetõbb elvekbõl (pl az erõs kölcsönhatás részecskefizikai
elméletébõl, a kvantumkromodinamikából) le tudnánk vezetni az egyes
atommagok tulajdonságait. A periódusos rendszer különbözõ régióiban
lakó atommagokra vannak effektív modellek, amelyek paramétereit
kísérleti adatok alapján lõtték be, de az egész rendszert átfogó
egységes modell, képlet, elmélet még nincs. Ezért senki sem biztos
abban, amit a nehéz magok több elmélete jósol, hogy túl a Stabil
Magok Kontinensén, az Instabilitás Tengerében létezik valahol a
Stabilitás egy vagy több Szigete. Ennek megtalálása, létezésének
igazolása vagy cáfolása tehát fontos tudományos kérdés.
Kevésbé költõien kifejezve: a nehéz atommagok azért instabilak,
mert minden proton és neutron csak a szomszédjához kötõdik,
nagyjából egyforma erõvel, de a magokban a rendszám szerint
növekvõ számú protonok mindegyike távolra ható elektromos erõvel
taszítja az összes többit, és egy kritikus méreten túl már a
taszítás dominál. E szerint az egyszerû kép szerint az instabilitás,
a bomlásra való hajlam monoton növekszik a rendszámmal, így bizonyos
méret felett csak instabil magokat találunk. Mi több, a rendszám
növekedtével a bomlékonyság nõ, a felezési idõ csökken.
A kvantummechanika azonban jelentõsen módosítja ezt az egyszerû
képet. A magok héjszerkezete, rezonanciatulajdonságok, klaszter-
képzõdés stb (ezek mind csak kvalitatív vagy félkvantitatív módon
leírt jelenségek) megperturbálják a tulajdonságok monoton
változásához vezetõ egyszerû modelleket. Így néhány modell azt
jósolja, hogy a sok instabil, a másodperc töredéke alatt elbomló
transzurán elem után újra néhány olyan következik, amelyeknek egy
vagy több izotópja stabil. A stabilitáson nem feltétlenül abszolút
stabilítást kell érteni, csak emberi léptékkel mérhetõ (legalább
néhány perces) felezési idõt. Ez már elegendõ idõ ahhoz, hogy az
új elemekkel kémiai kísérleteket végezzünk, esetleg kristályos és
szilárdtestfizikai tulajdonságaikat tanulmányozzuk. Így tehát a
kémia és az anyagtudomány új területe nyílhat meg az új stabil
elemek és vegyületeik révén. Ez a perspektíva hajtja a kutatásokat.
A közbülsõ felfedezett és felfedezendõ elemek pedig mérföldkövek a
hipotetikus stabil elemek felé vezetõ úton. Ígéretes tulajdonságuk,
hogy a korábban monoton csökkenõ felezési idõ egy idõ óta már
csökkenni látszik, igazolva az elméleti sejtéseket, és tovább
táplálva a Stabilitás Szigeteinek létezésérõl szóló reményeket.
Ajánlott irodalom:
Florov-Iljinov: Úton a szupernehéz elemek felé,
Gondolat Zsebkönyvek 1981
Az atomoktól a csillagokig,
az ELTE TTK Fizikai Intézetének elõadássorozata
Horváth Ákos: Szupernehéz elemek, 2008. dec. 18.
az elõadás videofelvétele és fóliái letölthetõk:
http://atomcsill.elte.hu/program/kivonat/2008-2009/6
(Ugyanitt kb hatvan további érdekes elõadás videója:
http://atomcsill.elte.hu/ !)
üdv
dgy
|
|