tárgymutatóban mind az "üzemanyag szint" mind az "üzemanyagszint"
címszó előfordul.
Két eset lehetséges. Vagy bizonyos szövegösszefüggésben valóban az
"üzemanyag szint" a helyes (az útmutató szerint ez az eset az
"alacsony üzemanyag szint figyelmeztető lámpa" lenne). De az is
lehet, hogy a fordító nem tud helyesen magyarul, ráadásul még
következetlen is. <<<

Szerintem: csak "uzemanyagszint" - ha nem tudnank, hogy milyen uzemanyagrol 
van szo. Ugyanis az uzemanyag osszefoglalo nev, mint pl. a gyumolcs. Auto 
eseteben uzemanyag pl. a hutofolyadek, a kensav, a motorolaj stb. Vagyis 
helyesen: "benzinszint", "gázolajszint". Vagy tudomanyosabban: 
"hajtoanyagszint" (ha a gekocsi felol kozelitjuk), illetve 
"tuzeloanyagszint", ha specialisan csak motorrol szol a cikk.

A fentiekbol kovetkezik: benzinszint-figyelmezteto lampa.

Lezo

http://www.auto.bme.hu
.

HIX NYELV #0548, Szegedi, Ga'bor >:
 >Egy autó kezelési útmutatóját olvasgatván azt tapasztaltam, hogy a
 >tárgymutatóban mind az "üzemanyag szint" mind az "üzemanyagszint"
 >címszó elofordul.
Egybeírandó, tehát a második a helyes.

 >"alacsony üzemanyag szint figyelmezteto lámpa"
Tipikus eset arra, hogy a fordító nemcsak nem tudja alkalmazni a
mozgószabályt, de még azt sem tudja, hogy van ilyen. Én sem tudom
tökéletesen használni -- bár ez esetben szerintem nem is lehet,
mert eleve magyartalan a kifejezés. Ezért megkerülném a dolgot:
"alacsony üzemanyagszintre figyelmeztető lámpa".
-- 
Udv,
           Hunter       http://vnet.hu/huntah/       -[HE 1.15beta10;]-

Kedves Viktor!

HIX NYELV #547, Trautman Viktor >:
> Az a kerdesem, hogy lehet-e hasznalni ma a pogrom szot... 

  Mivel már válaszok elhangzottak, és csak azt említeném meg, hogy ha 
bizonytalan vagy egy szó használati körében érdemes megnézni azt a Magyar 
Nemzeti Szövegtárban, a <http://corpus.nytud.hu/mnsz/>;. Ez valamiért 
regisztrációt kíván, de mivel ingyenes és hasznos, érdemes lehet elhagyni az 
ezzel kapcsolatos skrupulusainkat, és beregisztrálni.
  Ezen kívül, vagy e mellett, ajánlom még a készülő magyar nagyszótár 
korpuszát a <http://www.nytud.hu/hhc/>; címen. Ez nyilvános, és a fentivel 
ellentétben az irodalmias nyelvre koncentrál, és a szótörténetre is adatokat 
kaphatunk vele (1772-től vannak szövegek benne).

Kedves Viktor!

HIX NYELV #547, Trautman Viktor >:
> mire ok kioktattak, hogy ez a szechenyi a lanchidas Szechenyinek a
> nagybatyja volt, es visszavonultan elt, a tudomannyal foglalkozott,
> stb. 
> Nem vitatkozni akarok, csak jelzem, hogy azert nem neztem en magam
> utana, mert szamomra hitelesnek tuno forrasbol hallottam. 

  Én sem vitatkozni akarok. Ennek ellenére feltünőnek tartom, hogy a listán 
minden eddigi, a kérdéssel foglalkozó hosszászóló szerint a "könyvtáras" 
Széchényi Ferenc a "lánchidas" Széchenyi István apja volt. Ezen túlmenően az 
544-es számban már hivatkozásként megadtam a Pallas nagylexikonának 
megfelelő szócikkét, most megint megteszem: <http://www.mek.iif.hu/porta/
szint/egyeb/lexikon/pallas/html/095/pc009589.html#2>.
  Itt az 11. tétel Széchényi István gróf, a "legnyagobb magyar", akiről 
megtudjuk: "Atyja Sz. Ferenc, a magyar nemzeti muzeum nagynevü alapítója". 
Szécsenyi Ferenc az 5. tétel szerint "1802-ben a magyar nemzeti muzeum 
alapjának megvetésével tette nevét halhatatlanná, ez év nov. 25. kelt 
alapítólevéllel a nemzetnek ajándékozván 11,884 nyomtatványból (mintegy 
15,000 kötet és 1152 kéziratból (mintegy 2000 kötet) és jelentékeny 
térképgyüjteményből álló nagycenki könyvtárát."
  Vagyis a Nemzeti Múzeum megalapítása tkp. könytáralapítás volt, ezt 
erősíti meg az Országos Széchényi Könyvtár történeti oldala: 
<http://www.oszk.hu/hun/konyvtar/tortenet/tortenet_index_hu.htm>;, mely 
szerint: "A gróf *Széchényi Ferenc* által 1802 november 25-én megalapított 
első nemzeti közintézményünk, az Országos Széchényi Könyvtár mintegy 13.000 
nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címereket, 
metszeteket tartalmazott..."
  Ígyhát, aki téged kioktatott, az maga is koktatásra szorult volna.

Kedves Elek!

HIX NYELV #546, >:
> Tudnatok segiteni, hogy regen megvaltozott nevu kozsegek
> neveit hol lehet megtalalni?

  A Mártonfi Attila által említetteken túlmenően, ha 1913 már belefér 
"régen"-be, akkor ajánlom az 1913-as magyar helységnévtárat, amely térképes 
megjelenítéssel elérhető a weben. A Szőlős ill. Szőllős töredéket tartalmazó 
nevű helységek listáját adja az alábbi cím: <http://www.radixindex.com/cgi-
bin/hn1913.cgi?place=szolos+szollos>. Ez összesen 37 tétel.
  A lista szerint az említett Balatonszőllősön kívül a Balaton közelében (de 
nem közvetlenül mellette) voltak (vannak) még az alábbi települések:
- a déli parton: Szőllősgyörök és Szőllőskislak (Lengyeltóti körül);
- az északi parton (kissé messzebb): Vidornyaszőllős (Sümeg k.),
  valamint Kisszőllős és Somlószőllős (Devecser k.)

Kedves Attila!

HIX NYELV #547, Láng Attila D. >:
> > ismerős lehet abból, ahogyan Balassa Bálintból Balassi Bálint lett.)
>   Attila nem tudja, meséld eeeel, Tamás...

  Balass? Bálint a nevét kétféleképpen írta: hol Balassa, hol Balassi 
formában. Azonban a mai kor ilyen trehányságot nem tűr el, így ha már az 
illető nem tette meg, valaki -- egy Eckhart vezetéknevű -- megállapította, 
hogy Balassinak kell írni, és ez 1984 óta "hivatalos".
  Pechemre, én világéletemben a Balassa formát használtam -- mert az 
számomra szimpatikusabb. Nem is tudom, hogy engedhettek át így az 
érettségin...
  A fenti infót Mártonfi Attilától tudom (meg még azt is, hogy azóta 
kiszámolták: az érdekelt a saját nevét eggyel többször írta a-s Balassa-
ként, mint i-s Balassi-ként). Talán ő meg tudta mondani, hogy a fenti 
Eckhart megegyezik-e Eckhardt Sándorral (http://www.mek.iif.hu/porta/szint/
egyeb/lexikon/eletrajz/html/ABC03609/03626.htm). 
  Ha igen, ha nem, Eckhardt Sándor érdekes adalék a Széchenyi~Széchényi 
kérdéshez, ui. testvére esetén a családnevet következetesen másképp írja 
minden forrás: Eckhart Ferenc...

Kedves Gábor!

HIX NYELV #548, Szegedi Gábor >:
> Barch fia Göncöl táltos volt

  A Göncölszekér elnevezésének motívuma igen valószínű, hogy régebbi, mint 
az általad talált, de talán még annál is régebbi, mint a Waginger Balázs 
által az 539-es számban említett Jókay-féle változat. Ez egy ősi -- és talán 
a Csaba-féle Hadak útjához kapcsolható -- mondai motívum lehet, melyre 
idővel sok, aktualizált történetváltozat épült. (Mert a nép is csak szerette 
volna tudni, mint te, hogy kinek a szekeréről is van szó. Így a korábbi 
magyarázat elhomályosultával, helyenként "frissítették" a történetet.) Ennek 
megfelelően Göncöl szekere az ország egyes területein Döncöl, Gönci, Dencel, 
Dönci, Bence, Vencel vagy Ganci szekere.
  Sok helyen ismert "Szent Mihály szekere" is, mint a szüreti ünnepkörhöz 
csatlakozó hagyomány <http://www.evilagonline.hu/olvas.php?go=cikk&cid=79>;, 
és a Mihály-nap előtt van Vencel, aki így bekapcsolódik ebbe a körbe. 
  Valószínű, hogy a fenti áthallások okozhatták, hogy végülis a Vencel 
névhez hangzásban hasonló nevek foglalták el a Göncölszekér eredetibb 
"tulajdonosának" helyét. Aki lehetett egy táltos vagy más mitikus személy, 
és aki először talán Szent Mihályra cserélődött le annak alapján, ami a 
fenti cikkben is szerepel: "Szent György a hagyomány gonoszt elűző táltosa, 
aki végleg kiszabadítja a földeket a tél rabságából", illetve "a keresztény 
ezoteria szerint Szent György Szent Mihály földi képviselője"; majd Mihály 
továbbadta a helyét Vencelnek és a többieknek...

  A fentiek azonban nem érintik magát a Göncöl név etimológiáját, ez 
mindenképpen úgy van, ahogy Waginger Balázs megadta: "A német Konrád név két 
becézett alakja Künzel és Günzel."

Kedves Gábor!

HIX NYELV #548, Szegedi Gábor >:
> az útmutató szerint ez az eset az "alacsony üzemanyag szint figyelmeztető
> lámpa" lenne 

  Ez a különírás problémáján túlnyúló szövegezési hiba, hiszen az 
"alacsony+üzemanyag+szint" és a "figyelmeztető+lámpa" kifejezések nyelvtani 
kapcsolatának jelölése itt a véleményem szerint nem maradhatna el, így ennek 
kellene állnia: "alacsony üzemanyagszintRE figyelmeztető lámpa".
  (A fenti fordítás mögött talán egy "<<alacsony üzemanyagszint>> 
[elnevezésű] figyelmeztető lámpa" jellegű konstrukció munkálhatott, de 
szerintem ez túlmegy a dekódolhatatlanság megengedhető mértékén. Igaz, az 
"üzemanyagszint" ebben az esetben is egybeírandó, hiszen jelöletlen birtokos 
szerkezetről van szó [AkH(11) 128. pont].)

Szegedi Gábor:
>Egy autó kezelési útmutatóját olvasgatván azt tapasztaltam, hogy a
>tárgymutatóban mind az "üzemanyag szint" mind az "üzemanyagszint"
>címszó előfordul.
>
>Két eset lehetséges. Vagy bizonyos szövegösszefüggésben valóban az
>"üzemanyag szint" a helyes (az útmutató szerint ez az eset az
>"alacsony üzemanyag szint figyelmeztető lámpa" lenne). De az is
>lehet, hogy a fordító nem tud helyesen magyarul, ráadásul még
>következetlen is.
>
>Bizonyára az utóbbiról van szó.

Bizonyára. :-( Százával tudnám neked sorolni a "hivatalos" helyeken 
megjelenő (pl. nyomtatott sajtó, tévé, internet) példákat a helytelen 
különírásra.
És úgy rémlik, hogy a jelenség az utóbbi pár évben - valószínűleg angol 
hatásra - rohamos szaporodásnak indult.
A többtagú szóösszetételeknél pedig, ahol a mozgószabályt kell(ene) 
alkalmazni, a tökéletes káosz uralkodik, a legtöbben úgy írnak le mindent, 
ahogy éppen eszükbe jut. Persze legtöbbször helytelenül. (És itt sajnos sok 
hivatásos vagy magát annak hirdető fordító sem kivétel).
Az említett példa valóban kemény dió. Ilyen hosszú szóösszetételek 
egyébként sem szerencsések, szerkezetes megoldással kell áthidalni 
egybeírás-különírás problémáját, fordítás esetén a megfelelő szó 
megválasztásával. Pl. "alacsony üzemanyagszintet jelző lámpa"

Üdv,
M.Móni
német fordító

Csak akartam koszonni megegyszer, mert most ertem,
hogy tanacsot kerted nehany szakertoktol is. Kik lehetek
es mit csinalnak baratod Tamas, Attila es Viktor, akik rengeteget
tudnak errol a temarol? Tessek koszonni nekik az en nevemben
is. Azok az internet forrasok, amelyekre az e-mail message
vezettek, nagyon hasznosak lesznek a jovoben is.

Szia,
             Eiko