Szabó István: A NAPFÉNY ÍZE
> ------------------------------------------
Premierinterjú Szabó Istvánnal és Ralph Fiennes-szel
Úgy éreztem, hogy a XX. század második felének egyik legfontosabb
problémája az identitásválság, hogy fél országnyian próbálják a
biztonságukat a világ másik végén egy más országban, más körülmények között
megtalálni, és elvesztik saját identitásukat - fogalmazott Szabó István
Oscar-díjas magyar rendezo legújabb, három Európai Filmdíjjal kitüntetett
filmjének, A napfény ízének magyarországi díszbemutatója elott adott
interjúban.
- Az egész század a népvándorlások, az emigráció és a nagy népcsoportok
mozgásának ideje volt, és látjuk azt, hogy bizonyos országokon belül és
kívül is hogyan vész el embereknek az önazonossága - mondta a rendezo
újságíróknak arra a kérdésre válaszolva, hogy miért tartotta fontosnak A
napfény ízének elkészítését, egy magyar zsidó család életének, sorsának
három generáción át való bemutatását, illetoleg egy egész ország mintegy 100
éves történelmének ábrázolását.
Szabó István szerint ezt az identitáskeresést Magyarországon még színezte az
az óriási társadalmi változás is, amely 1945 után következett be.
- Társadalmi rétegek kerültek más pozíciókba, parasztgyerekek lettek
doktorok és ültek (ülnek) a Parlamentben; munkásgyerekekbol lettek
gyárigazgatók és gyárigazgatókból munkások, emberek változtattak vallást,
emberek változtattak hovatartozást, és rengetegen élik át az
identitásválságból, az azonosságzavarból származó boldogtalanságot. Ezért
úgy gondoltam, hogy errol beszélni kell - véli a film rendezoje, aki egyben
forgatókönyvet is írta.
- A legkézzelfoghatóbb mód a magyar zsidóság története volt számomra, hogy
minderrol beszéljek - tette hozzá.
Szabó István szerint mindez az a XX. századi nagy betegség, ami ezt a
századot olyan kétségbeejtové tette, és ami rengeteg embernek
szívinfarktust, fájdalmat és vegetatív neurózist okozott.
- A napfény ízében zajló dolgok mindenkivel megtörténhetnek, ehhez nem kell
magyarnak lenni, és nem kell magyar zsidónak lenni, és szándékom szerint a
film erre is felhívja a nézok figyelmét - mondta Szabó István.
Vezérloelvként a rendezo szem elott tartotta annak a közönségnek az igényeit
is, amely nem ismeri Európát, Közép-Európát.
A napfény ízének németországi premierje óriási sikert aratott. Münchenben
majd 1500 nézo percekig állva tapsolt és éljenezte az alkotókat, köztük a
film hármas férfi foszerepét alakító Ralph Fiennes-t - derült ki a
rendezovel folytatott beszélgetésbol.
Szabó István a nemzetközi fogadtatásokkal kapcsolatban elmondta azt is, hogy
A napfény ízét 1999 nyarán már bemutatták Kanadában, ahol szintén nagy
közönségsikert aratott, és azóta is majdhogy teltházas eloadásokon vetítik.
A kanadai bemutatóval kapcsolatban cáfolta azonban azokat a híreszteléseket,
hogy a kanadai filmkritikusok "faji gyalázkodások" miatt kérték volna, hogy
korhatárhoz kössék a film megtekintését.
A rendezo elmondta: a film alkotói maguk kérték, hogy a szerelmi jelenetek
miatt 18 év alattiak ne tekinthessék meg A napfény ízét.
A sikeres film elkészítésében jelentos szerepet vállalt Israel Horovitz
forgatókönyvíró-társ, Koltai Lajos operator, Robert Lantos és Andras Hamori,
valamint a férfi foszerepeket alakító Ralph Fiennes, aki egyébként száz és
száz kérdést tett fel arról, hogy mi miért történt - közölte Szabó István.
- Ideológiák tették tönkre a közép-európai XX. századot, három óriási nagy
ideológia. A film azt sugallja, hogy próbáljuk meg nem elveszteni
önmagunkat, úgy élni, mint az a bizonyos Iván, aki levonta a tanulságot a
történetbol - összegezte a film mondanivalóját Szabó István.
- Nekem az a dolgom, hogy mindenkinek segítsek, aki a tehetségét odaadja
ennek a filmnek, mert a tehetség olyan dolog, amihez kell a kihívás is. Ez
esetben én képviseltem a kihívást, én kértem, én javasoltam, ok pedig
elfogadták, és a tehetségükkel kibontakoztatták - számolt be a rendezo.
Szabó István Maurice Jarre-t kérte fel, hogy komponálja meg a filmzenét,
melynek fo motívumául a Tavaszi szél vizet áraszt kezdetu magyar népdalt
választotta.
- A napfény íze rendkívül ellentmondásos film, ezért izgatottan várom, hogy
mit vált ki annak a nemzetnek a közönségébol, amely átélte ezt a
történelmet - közölte Ralph Fiennes, a film hármas férfi foszerepének
alakítója, akit a mozilátogató közönség Az angol beteg címu filmben
kedvelhetett meg. A színész kijelentette: nem tud tárgyilagosan fogalmazni,
ha A napfény ízérol kérdezik.
Ralph Fiennes számára a film kulcsgondolatát, a filozófiai tartalmat a noi
foszereplo, Valéria jelleme hordozza: ez a gondolat arról szól, hogyan
tudunk önmagunk maradni, megóvni, identitásunkat, önazonosságunkat, nem
beszennyezve sem politika, sem vallás, sem szélsoséges ideológia által. A
film szenvedélyesen érvel amellett, hogy az embernek a belso értéket kell
keresnie - fogalmazott a színész.
- A három jellem, személyiség közül, akiket alakítanom kellett A napfény
ízében, Iván állt hozzám a legközelebb, mert o megy át a legnagyobb
változásokon, o teszi meg a legnagyobb utat, benne találom meg leginkább a
személyes énembol az olyan vonásokat, mint az óvatos körültekintés, a
megfontoltság, a megváltozás képessége - mutatott rá a színész.
Ralph Fiennes beszámolója szerint a legnehezebb a kommunista idok ábrázolása
volt, míg a katonai milio bemutatása közelebb állt hozzá. A szovjet világot
nagyon nehéz volt érteni és megragadni - mondta. Az egész rendszernek
értelmezésében Szabó István segített sokat neki, és az, hogy magyar
történelmi könyveket, irodalmat olvasott.
A napfény ízének producere, Andras Hamori ismertetése szerint Szabó István
filmjét az alkotók szándéka szerint a 2001-es Oscar-díjért folyó filmes
mustrára nevezni fogják.
A napfény ízében fobb szerepet alakít: Rosemary Harris, Rachel Weis,
Jennifer Ehle, Molly Parker, Deborah Kara Unger, James Frain, John Neville,
Miriam Margolyes, Willim Hurt, Törocsik Mari, Andorai Péter és Gálffi László
is.
Az Év Európai Operatore, az Év Európai Forgatókönyve, és az Év Európai
Filmszínésze díjjal jutalmazott mozgóképet Koltai Lajos fényképezte, a
díszletet Kovács F. Attila, a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte, a film
zenéjét Maurice Jarre szerezte.
|
Vettem némi bútort, amihez tartozott egy bizonyos kanapé, olyan fazon,
hogy csukott állapotban 2 személynek ülni, kinyitott állapotban
1 személynek feküdni megfelelő.
Ott kezdődött a probléma, hogy a bejárati ajtón nem fért be a lakásba
bármerre forgattuk is valamiképpen akadt. Miután a kárpitján volt
egy kis makula (ez használt bútor volt), azt képzeltem, hogy
újra kárpitoztatom. Ha jön a kárpitos, majd az udvaron széjjelszereli a
kanapét, átkárpitozza az elemeket, majd alkatrészenként behordja
a lakásba, és a szobában ismét összeszereli. Addig az udvaron
bakra állítottam és védelmül az időjárás ellen letakartam nagy ponyvával,
autótakaró fóliával, szőnyeggel (azaz több rétegben).
Most nem hívhatok kárpitost, mert ilyen időjárás mellett nem fog nekem
az udvaron bútort boncolni.
Aztán a héten széjjelszedtem a takarókat, leráztam róla a havat,
és elképedve látom, hogy a kanapé ülő felületén pöttyökben kiütközik
a vékony penész.
Mit tegyek?
Nem tudom bevinni a lakásba, télen az udvaron nem tudja széjjelszedni
a szakember, viszont kidobni sem szeretném. Van valami ötletetek ?
Sugi
|
