T. paralista-olvasok!

Tobb, mint egy honapja, szept. 15-en irtam le almomat, melyben
egy repuloszerencsetlensegrol volt szo. Azota fokozott figye-
lemmel kisertem az ilyen temaju hiradasokat, es osszegezve azt
kell megallapitanom, hogy az almomban latotthoz hasonlo esetnek
nyoma se volt. Ez nem tul nagy meglepetes: mar elso levelemben
leirtam azokat a racionalis okokat, melyek almom letrejottet
magyarazzak. Eleve nagyon valoszinutlen volt, hogy bekovetkezzen,
hiszen a Lufthansa jaratai nem arrol hiresek, hogy lepotyognak,
es Budapest teruleten sem volt tudomasom szerint komolyabb
legibaleset az emlekezetes hatvanas (?) evekbeli zugloi eset ota,
amikor egy setarepules alkalmaval zuhant le egy repulogep,
allitolag a pilota bravuroskodasa miatt.

Azert egy-ket erdekesseg, elgondolkozni valo megiscsak akad.

Szept. 16-an, szombaton ket legiszerencsetlenseg temaju hir is
szerepelt a tevecsatornak hirmusoraiban: az egyik egy Jak-2 tip.
sportrepulo lezuhanasa Kijevben (jo, ez nem Lufthansa utasszallito
Budapesten), a masik ennel talan erdekesebb. Arrol tudositottak,
hogy a Boeing-eknel talaltak valamifele konstrukcios hibat
- hogy mifelet, azt nem reszleteztek -, ami miatt a szimulato-
rokban, gondolom a hibara kihegyezett szituacioban, tiz tesztpilota
kozul tiz lezuhant. Nem szeretnek tulsagosan messzemeno 
kovetkezteteseket levonni, de magam is "zuhantam le" mar repulos
jatekprogrammal, tudom, mennyire megrazo elmeny tud lenni.
A Lufthansa-nal pedig jocskan akad Boeing.
Szerepelt meg a szombat esti tevemusoron egy film, melyben egy
utasszallito repulogep meredeken megdolt, tovabba aznap nyilt
valamifele magyarsag-kiallitas, ahol boven volt zaszlolobogas
(mint emlitettem, ez volt almom egyik jellegzetes motivuma).

Bar magam is hajlok ra, hogy almomat ne minositsem jovobelatasnak,
azert a ketelyeimet sem titkolhatom el. Mi van akkor, ha mondjuk
holnaputan megiscsak lezuhan egy Lufi utasszallito az Ulloi ut
kornyeken? Ki merne akkor kijelenteni hatarozottan, hogy ennek
semmi koze az en almomhoz, mert mar tul sok ido telt el azota?
Nem azt gondolna-e osztonosen mindenki, hogy lam, megiscsak
beteljesedett az alom? Meddig ervenyes egy joslat? Persze az lett
volna az igazi, ha az alomkep sarkaban, mint egy videofelvetelen,
ott szerepel az eset datuma es idopontja. (Sajnalom, de az en
almomban ilyen idomeghatarozas nem volt. Az egyetlen tampont,
amit talan le sem irtam elso alkalommal, de potolni most sem keso,
hogy az eset vilagos nappal tortent.)

Es ragozhatnam: mi van, ha az Ulloi uton, de nem Lufi, hanem masik
legitarsasag. Vagy Lufi, de nem az Ulloi utnal, esetleg nem is
Magyarorszagon. Vagy nem nappal, hanem ejszaka.
Mennyire fontosak, mennyire perdontoek a reszletek, ha azt
akarjuk eldonteni, hogy egy alom valamely kesobb bekovetkezett
esemeny elorelatasa volt-e, vagy csak veletlen a hasonlosag?

Az jutott eszembe hajdanvolt muszaki tanulmanyaimbol, hogy a
hotanban, aramlastanban hasznalnak bizonyos jellemzo szamokat.
Pl. Reynolds-szam, Grasshoff-szam stb. Ezeket a tobbvaltozos,
bonyolult korulmenyek osszhasonlitasara hasznaljak. Pl. ket
aramlast modellezes szempontjabol akkor tekintenek egyenerteku-
nek, ha a Reynolds-szamuk megegyezik, vagy legalabbis azonos
tartomanyba esik. Ezeket a szamokat a vizsgalt jelenseg fizikai
jellemzoibol konkretan ki lehet szamolni, pl. aramlas eseten,
ha jol emlekszem, akkor az aramlo kozeg sebesseget meg kellett
szorozni az aramlasra jellemzo hosszal (cso eseten ez nem a cso
hossza, hanem az atmeroje), es elosztani az aramlo kozeg
viszkozitasaval.

Almom parameterei kozul az ido es a hely meg csak-csak megfoghato,
mennyisegileg jellemezheto, de a tobbi mar sokkal nehezebben,
ugyhogy itt hagyom abba az elmefuttatast.
Aki tudja, folytathatja.

Kelemen Peternek ezuton koszonom maganba kuldott levelet.

Udv: Endre

Kedves SziA!

Irod:

> Rupert Sheldrake nem fizikus, hanem biologus.
>Mindez persze nem valtoztat semmit Sheldrake elmeleteinek megi-
>telesen, de talan megsem mindegy, hogy egy energiarol, terrol, ido-
>rol, okozatrol es mezokrol szolo idezettel kapcsolatban ugy tudjuk, 
>hogy ezt egy fizikus mondta, vagy ugy, hogy ezt egy biologus
>mondta.

Koszonom korrekcios kiegeszitesed, mint irtam, "tudomasom szerint fizi-
kus", de termeszetesen elfogadom kutatasod eredmenyet, hogy az illeto
biologus. Ezen tenyszeru kiegeszites jobban alatamasztja Sheldrake hi-
poteziseinek tudomanyos hatteret. Sheldrake idezett kovetkeztetesei, 
melynek lenyege egy informacios mezo letezesenek feltetelezese, meg-
alapozottabba valik, ha az allatkiserletek tapasztalatai egy biologustol 
szarmaznak -ez kozvetlen tapasztalasra utal-, mintha egy fizikus kovet-
keztetesei lennenek, ami tudomanyos szempontbol csak kozvetett ta-
pasztalasnak lenne minositheto.
Sheldrake idezett gondolatai a "A new science of life" cimu konyveben
fogalmazodtak meg, ahol az energiarol, terrol, idorol, okozatrol es mezo-
rol szolo gondolatai nem azok fizikai magyarazatarol szolnak, azok valo-
ban hitelesebben hangoznanak egy fizikustol, hanem tobb allatkiserleti 
tapasztalatbol szarmaztatta, es fogalmazta meg azon hipoteziset, hogy 
leteznie kell olyan informacios mezonek, ami a tudomanyos modszer-
rel szerzett tapasztalatai magyarazataul szolgalhat. Ergo, az idezet gon-
dolataban Sheldrake nem kivant fizikai magyarazatot adni a fenti fizikai
fogalmak specialis tudomanyos ertelmezesere, csak bevezetett egy uj 
fogalmat, aminek jellemzoit a kiserleti eredmenyek "fogalmaztak" 
meg.

>Kivancsi volnek egyebkent, hogy honnan szarmazik az a teves
>informaciod, hogy Sheldrake fizikus, ugyanis arra gyanakszom, hogy
>az a forras, amibol ezt az informaciot vetted, szandekosan ferdithette 
>el az igazsagot, hiszen egy terrol, idorol, energiarol, mezokrol es oko-
>zatrol szolo idezet megiscsak akkor tunik a leghitelesebbnek es legha-
>tasosabbnak a kozonseg szamara, ha egy fizikustol mint szaktekintely-
>tol szarmaztatjak.

Informaciom kozvetlen forrasa egy amerikai fizikusno Barbara Ann
Brennan "Gyogyito kezek" cimu konyve, aminek bevezeto reszeben
kozel felszaz termeszettudos kutatasainak eszenciajat adja kozre. E tu-
dosok tobbsege fizikus. Tortenetesen Sheldrakenel nem tesz emlitest
a vegzettsegerol, igy felteteleztem az illeto fizikus voltat. Ennek teves
feltetelezese az en hibam, amiert megkovetem az Olvasot, azonban
ezen uj teny, azon megallapitasomon semmit nem valtoztat, amely
kapcsan Sheldrake nevet hasznaltam Vazulnak irott valaszomban,
hogy nem sorolhato a "human urgek" soraba.
Amit a "szandekos ferdites" feltetelezeserol irtal a forras kapcsan, en
megertem a bizalmatlansagodat, hiszen Te szeretsz utanajarni a "hal-
lottaknak", azonban ugy velem ezen egeszseges bizalmatlansagot
ervenyesiteni kellene azon esetekben is, ahol az irasok e jelensegek
letezesenek -tudomanyos alapozottsagu- tagadasat hirdetik. 
Ami a "szaktekintely" szuksegesseget illeti, teljesen egyetertek, ha az
alapos szakmai ismeretet hordoz magaval. Bizonyara sokaknak van ta-
pasztalata, hogy leteznek ezen ismeretek nelkuli "szaktekintelyek" is.
A paratemaban -mint Vazultol olvashattuk- a fizika meg nem tud a je-
lensegekre magyarazatot adni, igy egyenlore megmarad a jelenseg
megtapasztalasanak -es nem megmagyarazasanak- a tenye. Minden 
magyarazat, mely a mukodest erinti, hipotetikus jellegu, ennelfogva
magaban hordozza a tevedes lehetoseget is. Erre, majd ha a tudo-
many eleri ezen szintet, valoszinuleg a fizikusok fognak egzakt
magyarazattal szolgalni. Addig viszont -a tapasztalas "szaktekintelye"
vonatkozasaban- nem beszelhetunk a fizikusok privilegiumarol, mint
inkabb a valosan tapasztalok "szakmai tekintelyerol", ha egyaltalan
erre a jelzore a paratapasztalok igenyt tartanak.

Udvozlettel: Feri