Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX PARA 268
Copyright (C) HIX
1998-09-26
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 vizerek+piramis (mind)  84 sor     (cikkei)
2 dimenziogeometria (mind)  9 sor     (cikkei)
3 Az alternativ medicina veszelyei (mind)  439 sor     (cikkei)
4 vizerek, macskak (mind)  39 sor     (cikkei)

+ - vizerek+piramis (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Nem leszek hosszu, de ket kerdeshez hozza kell szolnom. 

1. Szia irta:
"...vizerek tovabbra sincsenek..."

Nos, ehhez csak annyit tennek hozza, hogy baretunk mar megint remekul,
objektivan szolt hozza a dolgokhoz, igazi tudoshoz meltoan, csipobol
mondva marhasagot.

Nem tudom Szia mit ert vizerek alatt, de a radiesztezia a kovetkezot
erti, fuggetlenul attol, hogy Szia elismeri-e ezek sugarzasat vagy sem: 
"Egyszeres vizer akkor alakul ki, amikor egyetlen vizzaro reteg van a
vizsgalt terulet alatt, es az e felett levo retegben egy vizmederben
(kavicsok kozott vagy a homokszemcsek kozott) atszivarog a viz egy
alacsonyabban levo vizgyujto fele.
Kettos vizer alatt azt kell erteni, hogy ket vizzaro reteg van a
vizsgalt terulet alatt kulonbozo melysegekben, melyek mindegyike felett
egy-egy vizmederben szivarog a viz, es a fuggoleges vetuletei
keresztezik egymast."

Ehhez nem tudok mit hozzatenni, szerintem az itt leirt jelenseg mar eleg
reg ota ismert a tudosok szamara is, nem?

Mesterseges vizerek:
"Mestersegesen is lehet vizersugarzasokat letrehozni, hiszen a
vizszintesen elhelyezkedo csoben aramlo viz pont olyan, mint egy
termeszetes vizer. Ebbe a kategoriaba tartozik a padlofutes is."

Tehat Szia szerint a vizvezetek csovek sem leteznek, mert a radiesztezia
ezeket is a vizerek koze sorolja, annak ellenere, hogy mestersegesek.
Mit mondjak, erdekes felfogas!

2. Piramisok

Itt es most nem szeretnek egy ujabb vitaba belekezdeni az ugyben, hogy
hogyan is epithettek a piramisokat. Vannak elkepzeleseim, de mivel a
bizonyitekok pro es kontra igen csekely mennyiseguek, ezert elismerem,
hogy nem tudom bizonyitani. Ennek ellenere kivancsi lennek a tobbiek
velemenyere ez ugyben. Meg arra is, hogy jelenleg a tudomany legfrisebb
allasa szerint hogyan magyarazza az epitesuket. Megint sajnos az a
helyzet ezzel kapcsolatban, hogy az igen tisztelt tudomany kepviseloi
nem tudjak elismerni, hogy fogalmuk sincs, hogyan epitehettek fel ezeket
a kokolosszusokat. Meg a mai technikai szinvonalunkon sem igazan lennenk
kepesek erre. De ha valaki megmondja nekem, hogy hogyan tudnank akar ma
felepiteni ezeket, akkor annak gratulalni fogok. Ellenben akkor meg
mindig ott vannak az egyiptomi templomok elott szep szammal levo
hatalmas obeliszkek, melyek egyik-masikanak tomege eleri az 1000
tonnat!!! Ezeket ugyan kerem, hogyan mozgattak, allitottak fel?

Ja igen, van meg nemi kutatnivalo Egyiptomban is. Meg nehany anomalia:
- A Piramisok belsejeben, kozeleben nem lehet foldsugarzasokat merni.
Tudom ez nem gyozi meg Szia-t!
- Jol ismert a piramis effektus, tehat, hogy akar kisebb modell eseten
is igaz az, hogy a piramis belsejebe helyezett husdarab pl.
konzervalodik, osszeszarad, mumifikalodik, a borok sokkal zamatosabbak
lesznek es a kicsorbult borotvapengek kielesednek. Tessek ez akar lehet
felhivas keringore is, pl. a Parajfalok szamara is. Ki lehet probalni!
Ha valaki nem ismeri a pontos adatokat, amik alapjan el lehet egy ilyen
modellt kesziteni, akkor megadom.
- A Piramisok tetejen akar milyen szelvihar van a talajon, fent mindig
szelcsend van.
- Nemregiben volt a TV-ben egy beszamolo egy orosz ferfirol, aki csinalt
egy nagyobb piramis makettet. Beletett vizet, majd amikor kivette egy
ido mulva a flaskat es rautott, akkor a viz hirtelen pillanatok alatt
megfagyott. Azert ez sem semmi. Ki lehetne probalni es el lehetne
kezdeni elmeleteket gyartani, hogy ennek mi lehet a magyarazata.
- Ha hokameraval lefilmezzuk a piramisokat, akkor jol lathato aktivitast
lehet eszrevenni korulottuk.

Egyelore ennyi.

Udv,

Kadoka

-- 
                         Kadocsa Krisztián
                       	
   SMS üzenet:  (Subject rész, max. 120 karakter)

              "A rendrakás csak a kisemberek mániája,
                      a zseni átlát a káoszon!"
+ - dimenziogeometria (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Arpad! A Dimenziogeometriai szotar nagyon tetszett! Komolyan mondom,
rendkivul szorakoztato! Reg nevettem ilyen jokat! Legy szives, add meg
annak a konyvnek a szerzojet es a cimet is. Megveszem, ritkan olvas az
ember ilyen ellenallhatatlanul komikus, parodisztikus muveket! Bar
gyanitom (es ez a legkomikusabb az egeszben), hogy a konyv szerzoje
komolyan gondolja mindazt, amit leirt. Hiaba, mint tudjuk, az emberi
hulyesegnek is van hatara, de csak also... 

Szilagyi Andras
+ - Az alternativ medicina veszelyei (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Sziasztok!

Egy amerikai folyoirat, a New England Journal of Medicine szeptember 17-i
szamaban megjelent egy erdekes cikk az alternativ medicina (nalunk inkabb
termeszetgyogyaszatnak nevezik) veszelyeirol, es a termeszetgyogyaszati
modszerek tudomanyos modszerrel torteno ellenorzesenek fontossagarol.
Mivel en is fontosnak tartom az alternativ gyogymodok tudomanyos
ellenorzeset, es megtetszett a cikk, leforditottam, hogy az angolul
kevesbe ertok is okulhassanak belole. A cikk eredetije elerheto az
Interneten (http://www.nejm.org/ az ujsag honlapja). A cikk mindazonaltal
copyrightos, szoval a forditast se hasznaljatok fel oly modon, amely a
szerzoi jogot sertheti (azt hiszem, az meg belefer, hogy egy szukkoru
levelezolistara bekuldom). 

> -------------------------------------------------------------

ALTERNATIV MEDICINA -- AZ ELLENORIZETLEN ES SZABALYOZATLAN 
GYOGYMODOK VESZELYEI

A The New England Journal of Medicine 1998. szeptember. 
17-i szamanak (339. kotet, 12. szam) szerkesztosegi cikke

Mi kulonbozteti meg az alternativ gyogyaszatot a rendes 
orvostudomanytol? Maga a kifejezes a kulonfele elmeletek es 
gyogymodok figyelemre meltoan sokszinu csoportjara utal: 
ebbe a kategoriaba tartozik a homeopatia, a kezrateteles 
gyogyitas, a gyogyerovel rendelkezo kepek hasznalata, a 
gyogyfuvek alkalmazasa, es meg sok minden mas. Mi ezeknek a 
gyogymodoknak a kozos vonasa? Eisenberg es munkatarsai a 
kovetkezokeppen hatarozzak meg az alternativ medicinat 
(melyet ma gyakran komplementer medicinanak is neveznek): 
"olyan orvosi beavatkozasok, amelyeket nem tanitanak szeles 
korben az USA-beli orvosi egyetemeken, es altalaban nem 
alkalmazzak oket az USA-beli korhazakban" (1). Ez nem tul 
kielegito definicio, fokeppen azert nem, mert tobb 
alternativ gyogymod nemregiben bekerult az orvostudomany fo 
aramanak eszkoztaraba is. Az orvosi egyetemeken tanitjak az 
alternativ medicinat, a korhazakban es mas egeszsegugyi 
intezmenyekben elerhetoek (2), egyes allamokban pedig 
torveny irja elo, hogy a tarsadalombiztositas fedezze az 
alternativ gyogymodok koltsegeit (3). Az alternativ 
medicina ezen felul hatalmas es gyorsan terjeszkedo iparag 
is, amelybol ma mar a legnagyobb gyogyszeripari cegek is 
kiveszik a reszuket.

Nezetunk szerint az alternativ medicina legfontosabb 
kulonos ismertetojegye az, hogy tudomanyosan nem 
ellenoriztek, tamogatoi pedig tobbnyire tagadjak az effele 
ellenorzes szuksegesseget. Ellenorzes alatt a 
biztonsagossag es a hatekonysag szigoru bizonyitekainak 
felsorakoztatasat ertjuk, ahogyan azt az Elelmezesugyi es 
Gyogyszereszeti Hivatal eloirja az uj gyogyszerek 
engedelyeztetesi eljarasa soran, vagy ahogyan a legjobb, 
lektoralt orvosi folyoiratok eloirjak a kutatasi beszamolok 
kozlese kapcsan. Termeszetesen a hagyomanyos orvoslasban is 
van sok olyan kezelesi eljaras, amelyet nem ellenoriztek 
kello szigorusaggal, a tudomanyos kozvelemeny azonban 
altalaban elismeri, hogy ez egy olyan hianyossag, amelyet 
orvosolni kell. Ezzel szemben az alternativ medicina sok 
tamogatoja ugy veli, hogy a tudomanyos modszer egyszeruen 
nem alkalmazhato gyogymodjaik vizsgalatara. Ehelyett 
anekdotakra es elmeletekre tamaszkodnak.

1992-ben a Kongresszus a Nemzeti Egeszsegugyi Intezetben 
letrehozta az Alternativ Medicina Irodajat azzal a cellal, 
hogy az iroda koordinalja az alternativ gyogymodok 
ertekelesere iranyulo munkat. Az eddig elert eredmenyek 
meglehetosen kiabranditoak. Peldaul: az iroda altal 
1993-ban anyagilag tamogatott 30 kutatasi program kozul 28 
fejezodott be a zarojelentes (osszefoglalo) benyujtasaval, 
s ezek az iroda Interneten is elerheto, nyilvanos 
adatbazisaban megtalalhatoak (5). A palyazati penzek 
odaitelese utan csaknem hat evvel megis azt derithetjuk ki 
a Medline adatbazisban vegzett kereses segitsegevel, hogy a 
28 kutatasi program kozul csak 9 eredmenyezett publikalt 
cikket. Ezek kozul ot ket olyan folyoiratban jelent meg, 
amelyek nem szerepelnek a Countway Orvostudomanyi Konyvtar 
gyujtemenyeben (6,7,8,9,10). A maradek negy tanulmany kozul 
egyik sem olyan, ellenorzott klinikai probat ir le, amely 
alkalmas lenne barmifele kovetkeztetes levonasara a 
vizsgalt alternativ gyogymod hatekonysagaval kapcsolatban 
(11,12,13,14).

Felvethetne valaki, hogy a hagyomanyos orvoslas is 
anekdotakra tamaszkodik, s ezen anekdotak nemelyiket 
esettanulmany neven a lektoralt folyoiratok is kozlik. Ezek 
az esettanulmanyok azonban masok, mint az alternativ 
medicina anekdotai. Mindig jol dokumentalt, uj megfigyelest 
irnak le, mely pontosan meghatarozott feltetelek mellett 
keletkezett. Ha peldaul folyoiratunkhoz kozlesre erkezne 
egy cikk, mely szerint egy beteg kigyogyult 
prosztatarakjabol, miutan rebarbarabol keszult eteleket 
fogyasztott, akkor megkovetelnenk a betegsegnek es 
kiterjedesenek dokumentalasat, megkerdeznenk, voltak-e 
olyan, hasonlo betegek, akik nem gyogyultak meg a 
rebarbaraeves utan, es esetleg azt javasolnank, hogy 
probaljak ki a dietat mas betegeken is. Ha ezekre es mas 
hasonlo kerdesekre kielegito valaszt kapnank, akkor 
publikalnank az esettanulmanyt -- nem azert, hogy uj 
gyogymod felfedezeset jelentsuk be, hanem csupan azert, 
hogy kozoljunk egy uj hipotezist, melyet megfelelo klinikai 
teszt segitsegevel ellenorizni kell. Ezzel szemben az 
alternativ medicina anekdotai (melyeket altalaban a 
nagykozonsegnek szant konyvekben es ujsagokban olvashatunk) 
hijan vannak az ilyen tipusu dokumentacionak, es onmagukban 
is elegendoeknek tekintik oket az alkalmazott gyogymodok 
letjogosultsaganak alatamasztasara.

Az alternativ medicina abban is kulonleges, hogy 
ideologiaja tobbnyire figyelmen kivul hagyja a biologiai 
mechanizmusokat, gyakorta ocsarolja a modern tudomanyt, 
tovabba allitolagos osi gyogymodokra es termeszetes 
orvossagokra hivatkozik (amelyeket a hagyomanyos orvosi 
kezeleseknel valamikeppen hatasosabbnak es kevesbe 
mergezonek tekintenek). Ennek megfeleloen a gyogyfuveket, 
gyogyfukeverekeket jobbnak tartjak, mint a laboratoriumban 
elkulonitett aktiv vegyuleteket. Az olyan gyogymodokat 
pedig, mint amilyen a homeopatia vagy a kezrateteles 
gyogyitas, lelkesen hirdetik, annak ellenere, hogy nem 
csupan a hatekonysag megfelelo klinikai bizonyiteka 
hianyzik, hanem raadasul olyan magyarazatokat fuznek 
hozzajuk, amelyek nem egyeztethetoek ossze a tudomany altal 
feltart alapveto termeszettorvenyekkel.

Az alternativ gyogymodok kozul leggyakrabban a gyogyfuveket 
alkalmazzak (15). A XX. szazadot megelozoen a legtobb 
orvossag gyogyfu volt, melyek jo reszenek hatasossagat 
proba-szerencse alapon ismertek fel. Peldaul azt talaltak, 
hogy a piros gyuszuvirag jo a vizkorra, a kerti mak a 
fajdalomra, a kohogesre es a hasmenesre, a kinafa kerge 
pedig a lazra. A gyogynovenyek sikerenek azonban nagy 
emberi ara volt. Az egyes gyogynovenyek javallatai rosszul 
korulhataroltak voltak, adagolasuk onkenyes volt (hiszen a 
hatoanyagok koncentracioi ismeretlenek voltak), s gyakran 
mindenfele szennyezo anyagot is tartalmaztak. S ami meg 
fontosabb: az orvossagok jelentos resze egyszeruen nem volt 
hatasos, sot, nemelyikuk artalmas vagy egyenesen halalos 
volt. A jotekony hatasu gyogynovenyeket pedig csak egyetlen 
modon lehetett elkuloniteni a haszontalanoktol es a 
veszelyesektol: anekdotak segitsegevel, melyek tobbnyire 
szajrol szajra terjedtek.

Mindez a XX. szazadban kezdett megvaltozni az orvostudomany 
gyors fejlodesenek eredmenyekent. A kifinomult vegyi es 
gyogyszereszeti modszerek reven azonosithattuk es 
megtisztithattuk a gyogynovenyek hatoanyagait, es 
tanulmanyozhattuk oket. A piros gyuszuviragbol kivontak a 
digitaliszt, a kerti makbol a morfiumot, a kinafakeregbol a 
kinint. Ha pedig mar vilagos volt a hatoanyagok kemiai 
felepitese, lehetsegesse valt hasonlo, meg jobb 
tulajdonsagokkal rendelkezo molekulak szintezise. A 
penicillint peldaul veletlenul fedeztek fel, amikor egyes 
bakteriumtenyeszetek peneszgombaval fertozodtek. 
Elkulonitese es jellemzese lehetove tette a penicillinnel 
rokon, kulonfele hatasspektrumu antibiotikumok szeles 
korenek szinteziset. Ezen felul hatekony jarvanytani 
modszereket fejlesztettek ki a potencialis gyogyszerek 
tesztelesere. A veletlen kivalasztasos, ellenorzott 
klinikai proba kialakulasa olyan eszkozt adott a kutatok 
kezebe, amellyel nagy pontossaggal vizsgalhattak a javasolt 
kezelesi eljarasok biztonsagossagat, hatekonysagat es 
dozishatasait, valamint javallataikat. Tobbe nem kell 
proba-szerencse modszerekre es anekdotakra tamaszkodnunk. 
Megtanultuk, hogy statisztikailag megbizhato bizonyitekot 
kerjunk es varjunk el, mielott egy gyogyszerrel 
kapcsolatban kovetkezteteseket fogadunk el. Ilyen 
bizonyitek nelkul az Elelmiszerugyi es Gyogyszereszeti 
Hivatal nem engedelyezi az adott gyogyszer forgalmazasat.

Ezek az elorelepesek latvanyos eredmenyeket hoztak. Peldaul 
ma mar tudjuk, hogy az aszpirin, a heparin, a trombolitikus 
szerek es a beta-adrenerg blokkolok nagymertekben 
csokkentik a szivinfarktus halalozasi aranyszamat; ma mar 
tudjuk, hogy nukleozidanalogok es proteinaz inhibitor 
kombinaciojaval megakadalyozhatjuk a HIV virussal fertozott 
embereknel az AIDS kialakulasat; ma mar tudjuk, hogy a 
gyomor- es nyombelfekelyt antibiotikumokkal meg lehet 
gyogyitani; s azt is tudjuk, hogy citotoxikus szerek 
keverekevel a gyermekkori leukemias esetek tulnyomo resze 
meggyogyithato. Ugyancsak szazadunkban fejlesztettunk ki es 
teszteltunk egy egesz sor vakcinat a legkulonbozobb 
jarvanyos betegsegek ellen, tobbek kozott a himlo, a 
gyermekbenulas, a szamarkohoges, a difteria, a fertozo 
majgyulladas, az agyhartyagyulladas egyes formai, valamint 
a lebenyes tudogyulladas ellen; sok mas fertozo betegseg 
ellen pedig hatekony antibiotikumok oriasi fegyvertaraval 
rendelkezunk. Kevesebb mint szaz ev alatt harom evtizeddel 
nott az Egyesult Allamokban a varhato elettartam, reszben a 
jobb higieniai viszonyok es a magasabb eletszinvonal miatt, 
de nagyreszt az alapos teszteles reven az orvostudomanyban 
elert elorelepesnek koszonhetoen. Mas orszagok nemi 
kesessel kovettek a fejlodest, de ahogyan a tudomanyos 
orvoslas univerzalissa valt, minden olyan orszagban hasonlo 
javulas kovetkezett be, amelyek eleg civilizaltak voltak az 
orvostudomany muvelesehez.

Ma, amikor megelenkul az alternativ medicina iranti 
erdeklodes, azt latjuk, hogy sokan visszafordulnak a 
gyogyitas irracionalis megkozeliteseihez, mikozben a 
tudomanyos orvoslas legdramaibb elorelepesei eppen 
mostanaban kovetkeznek be. E paradox jelenseg okainak 
feltarasa meghaladja e cikk kereteit, de reszben 
valoszinuleg az a kiabrandulas all a hattereben, amit a 
hagyomanyos orvosok gyakran sietos es szemelytelen 
magatartasa okoz, tovabba azok a nemegyszer igen 
kellemetlen kezelesi modok, amelyeket az eletveszelyes 
betegsegek kezelese szuksegesse tesz. 

Szerencsere az ellenorizetlen gyogyfuvek tobbsege 
valoszinuleg artalmatlan. Ezen kivul ugy tunik, leginkabb 
olyan emberek hasznaljak oket, akik egyebkent egeszsegesek, 
s ugy velik, a gyogyfuvek reven azok is maradhatnak, 
illetve olyanok, akiknek kozonseges, viszonylag 
jelentektelenebb panaszaik vannak, peldaul hatfajasuk vagy 
faradtsagerzetuk (1). Az ilyen emberek legnagyobb resze 
valoszinuleg hagyomanyos orvosokhoz fordulna, ha komolyabb 
betegsegre utalo tuneteket tapasztalna magan, peldaul 
szorito mellkasi fajdalmat erezne, idegen tomeget tapintana 
ki a melleben vagy vert eszlelne vizeleteben. Megis, mivel 
mindig van nemi bizonytalansag akorul, sulyosak-e a tunetek 
vagy sem, veszelyes kesedelmet szenvedhet a bizonyitottan 
hatasos kezeles megkezdese. Nemely emberek pedig kizarolag 
az alternativ medicinaban biznak, s ezzel nagy veszelybe 
sodorhatjak magukat. Folyoiratunk jelen szamaban kozoljuk 
Coppes es munkatarsai cikket, amely ket ilyen esetet ir le 
(16). Szinten jelen szamunkban lathatjuk peldajat annak, 
hogy maganak az alternativ medicinanak is vannak veszelyei, 
nem csupan annak, hogy kesedelmet szenved a hatekony 
kezeles megkezdese. Slifman es munkatarsai beszamolnak egy 
esetrol, melyben egy fiatal no digitaliszmergezest 
szenvedett egy szennyezett gyogyfukeszitmeny elfogyasztasa 
kovetkezteben (17). Ko azt irja le, milyen sokfele 
kovetkezetlensegre, sot, hamisitasra bukkant az azsiai 
eredetu orvossagokkal vegzett elemzesei soran (18). 
LoVecchio es munkatarsai beszamolnak egy betegrol, aki 
sulyos kozponti idegrendszeri zavarokat tapasztalt magan, 
miutan fogyasztott abbol az -- allitolagosan a novekedesi 
hormon termeleset serkento -- anyagbol, amelyet egy 
bioelelmiszer-boltban vasarolt (19). Beigel es munkatarsai 
pedig annak a betegnek a kalandos tortenetet irjak le, aki 
olommergezessel kerult korhazba, miutan cukorbetegsegenek 
gyogyitasara bevett egy indiai gyogyfubol keszitett 
orvossagot (20). Ezek az esetek ketsegkivul csupan az 
elohirnokei mindannak a problematomegnek, amely az 
alternativ medicina terhoditasa reven csakhamar rank fog 
zudulni.

Es mi az Elelmezesugyi es Gyogyszereszeti Hivatal szerepe? 
Nem kell ennek a hivatalnak ellenoriznie az emlitett 
orvossagok biztonsagossagat es hatekonysagat? Az Egyesult 
Allamok Kongresszusa szerint tobbe mar nem kell. A sok 
milliard dollaros hatterrel rendelkezo 
"taplalekkiegeszito"-ipar lobbizasa hatasara a Kongresszus 
1994-ben kivonta az Elelmezesugyi es Gyogyszereszeti 
Hivatal fennhatosaga alol a taplalekkiegeszitonek minosulo 
termekeket (21,22). (A homeopatias szerek mar 1938 ota nem 
tartoznak a Hivatal felugyelete ala (23).) Azota ezek a 
termekek elarasztottak a piacot, s egyedul gyartoik 
ellenorzik oket. Lehet, hogy a feltuntetett mennyisegben 
tartalmazzak a cimkejukon felsorolt anyagokat, de ez nincs 
feltetlenul igy, es nincs senki, aki meg tudna akadalyozni 
forgalmazasukat, ha az anyagosszetetel hibadzik. A 
ginzengtartalmu termekek elemzese soran peldaul feny derult 
arra, hogy a cimken azonos hatoanyagtartalmukent megjelolt 
termekfelesegek valosagos hatoanyagtartalmaban akar 
tizszeres elteres is lehetseges (24), egyes markak pedig 
egyaltalan nem tartalmaztak a hatoanyagot (25).

A gyogynovenyekbol keszult orvossagokat akkor is el lehet 
adni, ha semmit sem lehet tudni hatasmechanizmusukrol. 
Folyoiratunk jelen szamaban DiPaola es munkatarsai arrol 
szamolnak be, hogy vizsgalataik szerint a PC-SPES nevu 
gyogynovenykeverek (itt a PC a "prostate cancer", azaz a 
prosztatarak roviditese, a "spes" latin szo jelentese 
pedig: remeny) jelentos osztrogenhatassal rendelkezik (26). 
Ezt az anyagot megis ugy reklamozzak, mint 
immunrendszer-erosito szert olyan betegek szamara, akiknek 
prosztatarakjara nem hatasos az osztrogenkezeles (27). Sok 
ferfi tehat, aki szedte a PC-SPES-t, tudtan kivul reszesult 
hormonkezelesben, valtozo mennyisegu hormonhatasu anyagot 
juttatva a szervezetebe. Nemelyek az orvosuk altal eloirt 
osztrogenkezelesen felul reszesitettek magukat kiegeszito 
hormonkezelesben.

Az ilyen termekek forgalmazasanak egyetlen torvenyes 
feltetele az, hogy nem szabad oket ugy reklamozni, mint 
betegseget megelozo vagy betegseg kezelesere szolgalo 
szereket (22). E feltetel teljesitese erdekeben cimkeiken 
muveszi szintre emelkedett a kettos beszed alkalmazasa 
(gondoljunk csak a PC-SPES elnevezesre). Tul azon, hogy az 
eufemisztikus "taplalekkiegeszito" kategoriaba sorolva 
arusitjak oket, raadasul azokra az egeszsegugyi problemakra 
is csak celozgatnak, amelyek kezelesere javasoljak oket. 
Persze ettol meg teljesen vilagos, hogy a kettos beszed es 
a celozgatas mit jelent. A capaporcot (amelynek napi adagja 
tobb mint 3 dollarba kerul egy kozeli gyogyszertarban) a 
cimken ugy reklamozzak, mint "a csontok es izuletek 
megfelelo mukodesenek fenntartasara" szolgalo szert, a 
legyezopalma-keszitmenyt ugy, mint "a prosztata egeszseget 
szolgalo" anyagot, a vadgesztenye-kivonatot pedig ugy, mint 
"a lab visszereinek egeszseget szolgalo" szert. Ma barki 
besetalhat egy bioelelmiszer-boltba, s ott gyanutlanul 
megvasarolhatja az ismeretlen mennyisegu osztrogenhatasu 
anyagot tartalmazu PC-SPES-t, a digitalisszal dusitott 
gyogyfuvet, avagy a nehezfemekkel szennyezett indiai 
gyogynovenyeket. Az Elelmiszerugyi es Gyogyszereszeti 
Hivatal pedig csak a baj bekovetkezese utan avatkozhat be, 
akkor, amikor mar kiderult, hogy valamely termek artalmas 
(28).

Itt az ideje, hogy a tudomanyos kozosseg megallt 
parancsoljon az alternativ medicina gat nelkuli 
burjanzasanak. Nem letezhet ketfele orvoslas -- 
konvencionalis es alternativ. Van olyan orvoslas, amelyet 
megfeleloen teszteltek, es van olyan, amelyet nem 
teszteltek megfeleloen. Van olyan orvoslas, amely mukodik, 
es van olyan, amely vagy mukodik, vagy nem. Ha egy kezelesi 
modot szigoru ellenorzesnek vetettek ala, akkor tobbe nem 
szamit, hogy kezdetben alternativnak tekintettek-e vagy 
sem. Ha megfelelokeppen biztonsagosnak es hatasosnak 
talaljak, akkor elfogadjak. A bizonygatasok, a spekulaciok 
es a tanusagtetelek azonban nem helyettesitik a 
bizonyitekokat. Az alternativ kezelesi modokat eppenolyan 
szigoru tudomanyos teszteknek kell alavetni, mint 
amilyeneket a konvencionalis kezelesi modok eseteben 
megkovetelunk.

Dr. Marcia Angell 
Dr. Jerome P. Kassirer

Irodalomjegyzek
~~~~~~~~~~~~~~~
       1. Eisenberg DM, Kessler RC, Foster C, Norlock FE, Calkins DR,
       Delbanco TL. Unconventional medicine in the United States --
       prevalence, costs, and patterns of use. N Engl J Med
       1993;328:246-52.

       2. Spiegel D, Stroud P, Fyfe A. Complementary medicine. West J Med
       1998;168:241-7.
       
       3. Cooper RA, Stoflet SJ. Trends in the education and practice of
       alternative medicine clinicians. Health Aff (Millwood)
       1996;15(3):226-38.
       
       4. Canedy D. Real medicine or medicine show? Growth of herbal
       remedy sales raises issues about value. New York Times. July 23,
       1998:D1.
       
       5. National Institutes of Health, Office of Alternative Medicine.
       Grant award and research data. Bethesda, Md.: Office of
       Alternative Medicine. (See:
       http://altmed.od.nih.gov/oam/research/grants.)

       6. Chou CK, McDougall JA, Ahn C, Vora N. Electrochemical treatment
       of mouse and rat fibrosarcomas with direct current.
       Bioelectromagnetics 1997;18(1):14-24.

       7. Olson M, Sneed N, LaVia M, Virella G, Bonadonna R, Michel Y.
       Stress-induced immunosuppression and therapeutic touch.
       Alternative Ther Health Med 1997;3(2):68-74.

       8. Shaffer HJ, LaSalvia TA, Stein JP. Comparing Hatha yoga with
       dynamic group psychotherapy for enhancing methadone maintenance
       treatment: a randomized clinical trial. Alternative Ther Health
       Med 1997;3(4):57-66.

       9. Walker SR, Tonigan JS, Miller WR, Corner S, Kahlich L.
       Intercessory prayer in the treatment of alcohol abuse and
       dependence: a pilot investigation. Alternative Ther Health Med
       1997;3(6):79-86.

       10. Richardson MA, Post-White J, Grimm EA, Moye LA, Singletary SE,
       Justice B. Coping, life attitudes, and immune responses to imagery
       and group support after breast cancer treatment. Alternative Ther
       Health Med 1997;3(5):62-70.

       11. Reid SA, Duke LM, Allen JB. Resting frontal
       electroencephalographic asymmetry in depression: inconsistencies
       suggest the need to identify mediating factors. Psychophysiology
       1998;35(4):389-404.

       12. Crawford HJ, Knebel T, Kaplan L, et al. Hypnotic analgesia. 1.
       Somatosensory event-related potential changes to noxious stimuli
       and 2. Transfer learning to reduce chronic low back pain. Int J
       Clin Exp Hypn 1998;46:92-132.

       13. Shannahoff-Khalsa DS, Beckett LR. Clinical case report:
       efficacy of yogic techniques in the treatment of obsessive
       compulsive disorders. Int J Neurosci 1996;85:1-17.

       14. Prasad KN, Hernandez C, Edwards-Prasad J, Nelson J, Borus T,
       Robinson WA. Modification of the effect of tamoxifen, cis-platin,
       DTIC, and interferon-(alpha)2b on human melanoma cells in culture
       by a mixture of vitamins. Nutr Cancer 1994;22:233-45.

       15. Brody JE. Alternative medicine makes inroads, but watch out
       for curves. New York Times. April 28, 1998:F7.

       16. Coppes MJ, Anderson RA, Egeler RM, Wolff JEA. Alternative
       therapies for the treatment of childhood cancer. N Engl J Med
       1998;339:846-7.

       17. Slifman NR, Obermeyer WR, Aloi BK, et al. Contamination of
       botanical dietary supplements by Digitalis lanata. N Engl J Med
       1998;339:806-11.

       18. Ko RJ. Adulterants in Asian patent medicines. N Engl J Med
       1998;339:847.

       19. LoVecchio F, Curry SC, Bagnasco T. Butyrolactone-induced
       central nervous system depression after ingestion of RenewTrient,
       a "dietary supplement." N Engl J Med 1998;339:847-8.

       20. Beigel Y, Ostfeld I, Schoenfeld N. A leading question. N Engl
       J Med 1998;339:827-30.

       21. Wittes B. FDA exemption sought for self-help medicines. The
       Recorder. October 7, 1994:2.

       22. Dietary Supplement Health and Education Act of 1994. (Public
       Law 103-417.)

       23. Wagner MW. Is homeopathy 'new science' or 'new age'? Sci Rev
       Alternative Med 1997;1(1):7-12.

       24. Herbal roulette. Consumer Reports. November 1995:698.

       25. Cui J, Garle M, Eneroth P, Bjorkhem I. What do commercial
       ginseng preparations contain? Lancet 1994;344:134.

       26. DiPaola RS, Zhang H, Lambert GH, et al. Clinical and biologic
       activity of an estrogenic herbal combination (PC-SPES) in prostate
       cancer. N Engl J Med 1998;339:785-91.

       27. Anticancer botanicals that work supportively with
       chemotherapy: PCSpes. Alternative Medicine Digest. November
       1997:84-5.

       28. Love LA. The MedWatch Program. Clin Toxicol 1998;36:263-7.
+ - vizerek, macskak (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Krisztiannak:

Csak megismetelni tudom, amit irtam. Tudomasom szerint a viz nem erekben
folydogal a talajban, hanem a vizzaro retegek folott talajvizkent van
jelen a porozus kozetben. A viz az apro likacsokon keresztul szivarog,
szinte mindenhol, tehat nincsenek szaraz reszek. Gondolj csak bele, hogy
ha egy szivacs egyik sarkat vizbe martod, akkor szep lassan az egesz
szivacs at fog azni, nem johet letre olyan helyzet, hogy egy vonalban
folyik benne a viz, mashol meg tok szaraz. Barhol leasol, elobb-utobb
beleutkozol a talajviz szintjebe, es ott allo vizet fogsz talalni. Ez meg
a sivatagokban is igy van. Vizerek csak nagyon specialis, ritka geologiai
korulmenyek kozott jonnek letre, meghatarozott tipusu kozeteknel. Annyira
biztosan nem gyakoriak, hogy barmelyik lakasban lehessen talalni beloluk
harmat-negyet, ahogyan a radiesztetak szoktak.

A csovezeteket persze lehet vizernek tekinteni, de ez meg nem jelenti azt,
hogy sugarozna is. 

Mivel nem vagyok geologus, ezt a temat nem fejtegetnem tovabb. En
geologusoktol hallottam/olvastam, amit fentebb irtam. Ha ketelyeid vannak,
inkabb keressunk egy geologust es faggassuk ki ot a temarol.

Valaki irta, hogy a macskak az ember szamara karos foldsugarzasban
szeretnek fekudni. Hat, aki ezt allitja, annak biztos, hogy sose volt
macskaja. Mint tapasztalt macskatulajdonos, meg kell cafolnom ezt a
teoriat. Amikor a macska kivalasztja maganak azt a helyet, ahol hevereszni
szeretne, a kovetkezo szempontokat veszi figyelembe:  biztonsagos, vedett,
huzatmentes, meleg hely legyen, amely egyben jo kilatast biztosit a
kornyezetre, lehetove teve az esemenyek szemmel tartasat, ezen felul puha
es jo hoszigetelo (meleg tapintasu) anyag legyen a helyszinen. Valojaban
barhova leteszek egy puha parnat, vagy akar egy kendot, sot, egy A4-es
papirlapot, a macska eloszeretettel rafekszik. Idealis helyek a fotelek, a
futotest, a szekreny teteje, sarkok, fal melletti kis zugok. Na es persze
az ember oleben szeret leginkabb hevereszni. Ha mindenhol karos
foldsugarzas van, ahol a macskam szeret fekudni, akkor megette a fene,
mert akkor joforman nincs a lakasban biztonsagos hely, es en allandoan
karos sugarzasokban maszkalok.

Szilagyi Andras

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS