Hollosi Information eXchange /HIX/
HIX PARA 288
Copyright (C) HIX
1998-10-17
Új cikk beküldése (a cikk tartalma az író felelőssége)
Megrendelés Lemondás
1 Szkeptikustalalkozo (mind)  438 sor     (cikkei)

+ - Szkeptikustalalkozo (mind) VÁLASZ  Feladó: (cikkei)

Beszamolo a Szkeptikusok IV. Orszagos Talalkozojarol

Immar negyedik alkalommal kerult megrendezesre a Tenyeket 
Tisztelok Tarsasaga szervezeseben a Szkeptikusok Orszagos 
Talalkozoja, melyet a hagyomanynak megfeleloen a 
szekesfehervari Szabadmuvelodes Hazaban tartottak, 1998. 
oktober 17-en. A rendezvenynek otthont ado, toparti 
muvelodesi haz szivessegebol a resztvevok belepodij nelkul 
hallgathattak vegig a tucatnyi eloadast. Az ezevi talalkozo 
jelentos kozonsegsikert aratott: a megjelent, mintegy 100 
fos hallgatosag betoltotte a termet, az eloadasokrol 
felvetelt keszitett az MTV1, a szervezokkel pedig tobb mas 
televizios es radios stab keszitett interjut. Jelen volt a 
rendezvenyen Vago Istvan, az ismert televizios szemelyiseg 
is, valamint Vassy Zoltan, aki a tudomanyos 
parapszichologiai kutatasok talan egyetlen magyar 
szakertoje. Ezen kivul ismert professzorok es erdeklodo 
diakok is beultek a szeksorokba.

Az idei szkeptikustalalkozo rendhagyo modon kezdodott: 
Hallgattassek meg a masik fel is cimu, mintegy tizperces, 
szenvedelyes hangu felszolalasaban Toth Laszlo uzemmernok 
szenzacios bejelentessel szolgalt a tisztes szkeptikusokbol 
allo kozonsegnek: az Egyesult Allamokban egy sokat tudo 
urhajost felmentettek titoktartasi kotelezettsege alol, 
ezert harom nap mulva fantasztikus bejelentesek kerulnek 
nyilvanossagra. Az ufok koztunk vannak, rovidesen 
kapcsolatba kerulhetunk egy felsobb intelligenciaval, s ezt 
az eloado haromszogeket abrazolo rajzokkal szemleltette. 
Szo esett meg Veroczei Erno (a plazmagombok felfedezoje), 
Egely Gyorgy (mindenes paratudos gepeszmernok), valamint 
Kisfaludy Gyorgy (onjelolt "idofizikus") konyveirol, 
melyeket Toth Laszlo melegen ajanlott a hallgatosag 
figyelmebe, mint olyan konyveket, melyek anyagat a jovo 
egyetemein fogjak tanitani. Nagy baj van a fizikaval, nagy 
baj van az egesz tudomanyos paradigmaval -- tudhattuk meg 
az eloadotol -- a vakuumenergiat peldaul meg lehet 
csapolni, megismerhetjuk az ufohajtomuvek titkat, stb.

E rendhagyo szonoklatra a hallgatosag kisebb resze 
felhaborodassal valaszolt, nagyobbik resze pedig egyszeruen 
kinevette a felszolalot. Beck Mihaly professzor nehany 
masodpercre a termet is elhagyta felhaborodasaban, majd 
visszaterve fennhangon kovetelte, hogy az eloado csapolja 
meg a vakuumenergiat. Masok szinten fennhangon tenyeket 
koveteltek, az eloado azonban az ido rovidsegere hivatkozva 
ennek a keresnek nem tett eleget. A szunetben azonban -- 
mint mondta -- barkinek rendelkezesere all. A felszolalas 
alatt tobbeket elfogott a visszatarthatatlan kacagas, a 
szunetben azonban Toth Laszlo elarvultan uldogelt -- 
szemlatomast kevesen voltak kivancsiak tovabbi 
felvilagositasaira.

A futott hangu felszolalas utan mar valoban szkeptikus 
hozzaszolasok kovetkeztek. Az eloadasok sorat Bencze Gyula 
fizikus nyitotta meg Vege van-e a tudomanynak? cimu, 
szarkasztikus humorral fuszerezett beszedevel. Az eloadas 
apropojat egy Horgan nevu amerikai ujsagiro A tudomany vege 
(The End of Science) cimu konyve adta, mely szerint a 
tudomanynak mar befellegzett, nincs mar mit felfedezni. A 
hallgatosagot persze nem kellett meggyozni, hogy ez nem igy 
van, Bencze Gyulanak eleg volt megemlitenie, hogy peldaul 
meg az AIDS-et sem tudjuk meggyogyitani. Ezutan attert a 
posztmodern filozofia tudomanyellenessegenek 
kifigurazasara. Az egesz termen vegigsopro derultseget 
okozott annak a feminista allaspontnak az ismertetese, 
miszerint a tomeg es az energia egyenertekuseget kifejezo 
Einstein-egyenlet, az E=mc^2 egy szexista egyenlet, 
meghozza azert, mert indokolatlanul privilegizalja a 
fenysebesseget mas sebessegekkel szemben. Nem keves idot 
szentelt Bencze az elhiresult Sokal-fele kiserletnek, 
melyben egy termeszettudos professzor egy teljesen 
ertelmetlen, posztmodern stilusu filozofiai zagyvasagot 
tett kozze egy ilyen temaju tanulmanyokat megjelenteto 
folyoiratban, s a folyoirat szerkesztoi nem vettek eszre, 
hogy szandekos atveresrol van szo. Az eloado szerint ilyen 
szovegeket ma mar szamitogeppel is lehet generalni (az 
Interneten is hozzaferheto egy ilyen szolgaltatas), s ennek 
illusztralasara kivetitett harom szoveget, felkerve a 
hallgatosagot, tippelje meg, melyik szoveg szerzoje valodi, 
s melyike szamitogepprogram. Kevesen tudtak eleget tenni a 
kihivasnak, de azert volt, aki helyesen erzett ra, hogy a 
harmadik szoveg Jean Baudrillard muve, a masik ketto 
viszont valoban ertelmetlen. Eliteloleg emlitette az eloado 
Jacques Derridat es Heller Agnest is, mint a posztmodern 
"ertelmetlensegi" iranyzat kepviseloit. A filozofiailag 
muveltebbek szamara alighanem tul sommasnak tunhetett 
Bencze ertekelese; bar ketsegtelenul joggal biralhato a 
posztmodern filozofia nehezen megkozelitheto bennfentessege 
es tudomanyellenes "beutese", ez azert megiscsak keves alap 
ahhoz, hogy az egeszet "ertelmetlenseg!" felkialtassal 
kihajitsuk a szemetbe. Heideggert is kevesen ertik, ettol 
meg azonban Heidegger muveit nem lehet egyszeruen 
marhasagnak belyegezni, meg akkor sem, ha tartalmilag nem 
tetszik.

Bencze Gyulaval ellentetben Beck Mihaly kemikus, akademikus 
inkabb a sajat haza, a tudomany elott soprogetett Tevedes, 
oncsalas es csalas a tudomanyban cimu eloadasaban. 
Kifejtette, hogy a tudomanynak teljesen termeszetes 
velejaroja a tevedes, hiszen mindaddig, amig egy 
hipotezisre nincsenek donto kiserleti bizonyitekok, a 
tudosok szabadon vethetnek fel ujabb gondolatokat es 
megkozeliteseket, s ezek gyakran tevesek. Nagy az oncsalas 
veszelye, mert minden tudos hajlamos a kedvenc teoriajaval 
egybevago kiserleti tapasztalatokat megtartani, az 
ellentmondoakat pedig elvetni, elfelejteni. Ha pedig az 
oncsalas tul messzire megy, az csalashoz vezethet. 
Peldakent emlitette a hidegfuziot, amely egyszeru 
tevedesnek indult, majd oncsalaskent folytatodott, kesobb 
pedig kulonfele csalasok is kisertek. Beszamolt sajat, 
aprilis elsejei cikkerol is, melyben kifejtette, hogy a 
hidegfuzio csak polivizben mukodik (a poliviz szinten egy 
tevedes eredmenyekeppen szuletett fogalom, a valosagban nem 
letezik), s elrettento peldakent emlitette, hogy jonehanyan 
komolyan vettek trefanak szant irasat. Beck szerint a 
tudomany minden teruleten elofordulhatnak csalasok, van 
azonban egy terulet, a parapszichologia, amelyen kulonosen 
sok a csalas. Ezt az allitasat a professzor ur azzal 
tamasztotta ala, hogy megnevezett ket csalasos esetet a 
parapszichologia teruleterol, bar ez a figyelmesebb 
hallgatok szerint keves ahhoz, hogy egy tudomanyteruletrol 
altalanosito kijelenteseket tegyunk.

Ezutan rovid szunet kovetkezett, melynek elejen Furesz 
Gabor csillagasz felhivta a kozonseg figyelmet az eloterben 
megtekintheto csillagaszati fenykepekre, s az epulet elott 
elhelyezett tavcsovel megszemlelheto napfoltokra. 
Hozzatette, hogy o maga mar tobb mint tiz eve szinte minden 
este az eget kemleli tavcsoveivel, de meg sohasem latott 
olyan fenyjelenseget, amirol ne tudta volna, hogy mi az. 
Eszerint az ufok nem lehetnek nagyon gyakoriak -- fuzhette 
volna hozza gondolatban a hallgatosag, noha a legtobben 
bizonyara azt fuztek hozza, hogy "tehat ufok nincsenek".

A szunet utan talan az est legvisszafogottabb, 
legrokonszenvesebb felszolalasa kovetkezett: Fried Ervin 
matematikus Babonat oktatunk? cimu eloadasa. Az eloado 
szerint tevedni emberi dolog, s megjegyezte, hogy neki nem 
tetszett az, hogy a jelen levok tulnyomo resze egyszeruen 
kinevette a legelso felszolalot, Toth Laszlot. E velemeny 
hallatan tobben egyetertoleg bologattak. Fried kifejtette, 
hogy meg a legokosabb emberek, a legnevesebb akademikusok 
is tevedhetnek, s sokszor tevednek is. Nagyon sok mulik az 
oktatason, sok rossz oktato van, s ha a hallgatok valamit 
nem tudnak, az sokszor az oktato hibaja.

Kabdebo Gyorgy rovid beszedeben a hazai ismeretterjesztes 
szornyusegesen leromlott allapotat vazolta fel. Megszunt a 
tudomanyos kisfilmek keszitese, az ismeretterjesztesre 
nincs penz. Az altudomanyok sok penzt hoznak a konyhara, a 
szkeptikussag viszont nem kifizetodo.

Kabdebo velemenyere nemileg racafolt Staar Gyula, a 
Termeszet Vilaga foszerkesztoje, aki szerint lehet, hogy a 
hazai ismeretterjesztes allapota katasztrofalis, a 
Termeszet Vilaga azonban sikertortenetet mondhat magaenak. 
Melegen ajanlotta az olvasok figyelmebe a Szkeptikus Lapok 
1. es 2. szamat (elobbi a Termeszet Vilaga 1997. januari, 
utobbi az 1998. szeptemberi szamaban jelent meg).

Nemeth Geza, a Termeszet Vilaga munkatarsa a Szkeptikus 
Lapok 2. szamaban es a Termeszet Vilaga 1998. oktoberi 
szamaban megjelent, altala keszitett interjukrol beszelt. A 
Latlelet a termeszetgyogyaszatrol cimu interjucsokorban 
harom neves, hazai termeszetgyogyasszal, illetve dr. Mako 
Janos orvosprofesszorral beszelgetett. Megdobbeneset 
fejezte ki, hogy miniszteri rendeletben tudomanyosan 
ertelmetlen, ertelmezhetetlen fogalmak jelentek meg, s a 
miniszter alairasaval legalizalt olyan gyogymodokat, mint 
pl. az ajurvedikus gyogymod vagy a bioenergetika, 
amelyeknek semmifele tudomanyos alapjuk nincsen. Ehhez a 
velemenyhez csatlakozott dr. Adam Gyorgy akademikus is, aki 
az ules levezeto elnoke volt. Arrol sajnos nem esett szo, 
hogy milyen psziches hatasok allhatnak a 
termeszetgyogyaszati modszerek latszolagos sikere 
hattereben, es arrol sem, miert kesik a 
termeszetgyogyaszati technikak tudomanyos modszeru 
ellenorzese, holott nemely hallgatot ez is erdekelt volna.

Az ebedszunet elotti utolso hozzaszolas jogat Orha Zoltan 
csillagasz, a televizio munkatarsa kapta. Szenvedelyesen 
ecsetelte, milyen mostoha sorsa van a televizioban a 
tudomanyos ismeretterjesztesnek, milyen keves musorido jut 
ra, s a szerkesztok micsoda hibakat kovetnek el. Alig 
sikerult peldaul megakadalyozni, hogy a latohatar folott 
mozogni latszo Venuszt ufokent bemutassak. Meg szerencse, 
hogy a Spektrum televizioban meg mutatnak tudomanyos 
filmeket, bar az eloado szerint ezek a filmek hemzsegnek a 
szakmai szarvashibaktol. Peldat is emlitett: a NASA nevet a 
Spektrumon "nazanak" ejtik "nasza" helyett, noha ez 
valoszinuleg nem a legnagyobb szakmai szarvashibak koze 
tartozik.

Ezutan kovetkezett az egyoras ebedszunet, melyet 
kihasznalva a hallgatok egy resze elment ebedelni vagy 
elfogyasztotta a magaval hozott, illetve a bufeben vasarolt 
kis elemozsiat. Mint kesobb megtudhattuk, a rendezveny 
szervezoi, koztuk a tiszteletre melto akademikusok, a 
muvelodesi haz elso emeleten kulon szervirozott finomsagok 
kozul valogathattak, e lehetosegrol azonban csak a 
beavatottak ertesultek.

Az ebed utan visszaszallingozo kozonseg elsokent Mizser 
Attila csillagasz ismertetojet hallgathattak meg az 1999. 
augusztus 11-i napfogyatkozasrol. Sajnos azt nem tudhattuk 
meg, hogy ennek mi koze van a parajelensegekhez vagy az 
altudomanyokhoz, de barmi okbol kerult is ez az eloadas a 
nap programjaba, vitathatatlanul erdekes volt. Szamos 
felvetelt tekinthettunk meg korabbi napfogyatkozasokrol, s 
megtudhattuk, hogy csak specialis vedofoliaval szabad a 
Napot nezni, ha nem akarunk maradando szemkarosodast 
szenvedni.

Ezutan kovetkezett a nap egyik legjobb eloadasa Czelnai 
Rudolf meteorologustol, a Tenyeket Tisztelok Tarsasaga 
elnoketol, El Nino -- tenyek es hirveres cimmel. Az eloado 
reszletesen, szemleletes diak segitsegevel magyarazta el a 
hallgatosagnak, mi is az El Nino idojarasi jelenseg 
lenyege, s milyen, rendkivul komplex idojarasi tenyezok 
allnak a hattereben. Az El Ninoval kapcsolatban szamos 
tevhit latott napvilagot, tobbek kozott az ENSZ 
fotitkarhelyettese nyilatkozta, hogy a sulyos gazdasagi es 
okologiai problemakkal egyuttjaro El Nino kizarolag a 
felelotlen emberi tevekenyseg kovetkezmenye. Czelnai 
meggyozoen bizonyitotta, hogy ez igy biztosan nem igaz, 
hiszen a korabeli beszamolokbol tudjuk, hogy El Nino mar 
vagy otszaz evvel ezelott is volt, s nincs semmi bizonyitek 
arra, hogy az utobbi idobben intenzivebbe valt volna, s 
termeszetesen arra sincs, hogy az intenzifikalodas az 
emberi tevekenyseg kovetkezmenye lenne -- noha mindez nem 
is zarhato ki. Veszelyes lenne azonban az is, ha emberi 
beavatkozassal probalnank a jelensegre hatast gyakorolni.

A kovetkezo eloado Adam Gyorgy akademikus volt, aki Az 
emberi agy velt es valodi kepessegeirol beszelt. Bemutatta, 
hogy olyasmit is kepesek vagyunk belelatni egy rajzba, ami 
nincs is ott, megmutatott egy sor kozismert, optikai 
csalodast okozo abrat, s elmondta, hogy az emberi agy a 
hozza erkezo benyomasokbol kialakit egy osszkepet, 
Gestalt-ot, ahogyan azt a mentalis rotacio jelensege 
(vagyis az, hogy fejben kepesek vagyunk alakzatokat 
elforgatni) is bizonyitja. Az idegsejtek szintjen terkep 
alakul ki a reprezentalt alakzatrol. Ezzel osszhangban 
emlitette az amputalt vegtagok helyen tapasztalhato 
fantomerzeseket is, ramutatva, hogy a fantomerzesek az agyi 
neuroncsoportokban keletkeznek. Ismertette a Gestalt 
kialakulasanak mechanizmusat. Ramutatott, hogy a korszeru 
MRI (magneses magrezonancias kepalkotas) es PET 
(pozitronemisszios tomografia) modszerrel ma mar kivalo 
kepet tudunk kapni a mukodo agyban lejatszodo 
folyamatokrol. Eloadasanak mondanivaloja az volt, hogy a 
megismeresnek vannak csapdai is, mint azt az optikai 
csalodasok is mutatjak; nem mindig hihetunk 
erzekszerveinknek, agyunk sokszor becsaphat minket. Kar, 
hogy konkret parajelensegre vagy altudomanyos allitasra ezt 
az elvet nem tudta kozvetlenul alkalmazni, igy eloadasa 
szimpla ismeretterjeszto eloadaskent hangzott el.

Adam Gyorgy eloadasa alatt elromlott a mikrofon, igy a 
rendezveny tovabbi eloadoinak emelt hangon kellett 
beszelniuk.

Ekkor nyilt lehetoseg a kozonseg szamara, hogy kerdeseket 
tegyen fel, illetve hozzaszoljon az elhangzottakhoz. Egy 
muszaki kepzettsegu ur boldogan mutatta fel azt a levelet, 
amelyet az Akademia kuldott neki, miszerint megkaptak az o 
levelet, amelyben arrol panaszkodott, hogy az SI 
mertekrendszer bevezetese miatt neki kulonfele problemai 
akadtak a telekkonyvek korul, es rosszakaroi kessel is 
megfenyegettek. Nem derult ki, mirol van igazabol szo. Egy 
masik hozzaszolo azt vetette fel, hogy a sok magyar 
szarmazasu Nobel-dijas kozul csupan egy volt valoban magyar 
allampolgar. Beck Mihaly erre azt felelte, hogy az szamit, 
hogy az illetok magyarnak erzik-e magukat, es emlitett ket 
tudost, akik ugyan nem kaptak Nobel-dijat, de magyarnak 
ereztek magukat. Bencze Gyula ehhez azt tette hozza, hogy 
szerinte meg az a fontos, hogy ezek a Nobel-dijasok 
Magyarorszagon tanultak, ezert joggal erezhetjuk oket 
kozenk tartozonak. Egy harmadik hozzaszolo idezett egy 
cikkbol, mely tavaly jelent meg a Hitel cimu folyoiratban 
egy egyetemi professzor tollabol, es evolucioellenes 
megnyilatkozast tartalmazott. A hozzaszolo felrotta a 
tudomanyos kozvelemenynek, hogy megvalaszolatlanul hagyta a 
cikket, talan azert, mert a nagy tekintelyu professzorok 
nem akarnak beszennyezodni. Bencze Gyula ehhez azt tette 
hozza, hogy a tudomany csak tudomanyos kerdesekben 
illetekes, a vallas viszont vallasi, filozofiai, stb. 
kerdesekben, es a kettonek egymashoz semmi koze. A vallasi 
indittatasu megnyilatkozasokra tehat valaszoljon a vallas. 
Bencze azonban nem tette vilagossa, hogy az 
evolucioellenesseg miert lenne feltetlenul vallasi kerdes. 
Beck Mihaly sikra szallt amellett, hogy a szkeptikusok 
fogadjak szovetsegeseikke az egyhazakat, hiszen peldaul a 
katolikus egyhaz elfogadta az evoluciot (Beck Mihaly ezt 
pontatlanul tudta), es ellenzik peldaul az asztrologiat is. 
Egy hozzaszolo beszamolt arrol, hogy a punkosdistak is 
ellenzik az evoluciot, mire Beck Mihaly azt felelte, hogy o 
a tortenelmi egyhazakra gondolt, satanista es egyeb 
szektakkal nem foglalkozik. A hallgatosag koreben tobben 
ugy veltek, hogy az egyhazakkal szovetkezni zsakutca, 
hiszen a szkeptikusok kritikus gondolkodasra szeretnek 
serkenteni az embereket, mig az egyhazak a dogmak hittel 
valo elfogadasara helyezik a hangsulyt, ez pedig nem 
feltetlenul segiti a kritikus gondolkodas kifejlodeset.

Ujabb rovid szunet utan kerult sor Galantai Zoltan 
tudomanytortenesz Az iranyitott evoluciotol a Gaia 
elmeletig cimu eloadasara. A fiatal, dinamikus tudos 
azonban olyan sokaig huzta eloadasanak humoros 
tortenetekkel es csattanokkal szinesitett bevezetojet, hogy 
alig par perce maradt a cimben megjelolt tema taglalasara. 
Hallhattunk itt a legendas N-sugarak felfedezeserol (ezek 
kesobb tevedesnek bizonyultak) es mas tevedesekrol. Szo 
esett Cremo es Thompson Az emberi faj rejtelyes eredete 
cimu konyverol, mely latszolagos vagy valosagos 
bizonyitekokat sorol fel arra vonatkozoan, hogy az ember 
mar sokkal regebb ota el a Foldon, mint ahogy eddig tudtuk. 
Ilyen latszolagos bizonyitek peldaul a sok millio eves 
kozetben talalt szandallenyomat, ami valoban olyan, mint 
egy szandal, de -- mint az eloado ramutatott -- ebbol meg 
nem kovetkezik, hogy tenyleg az. Sajnos azt elfelejtette 
megemliteni az eloado, hogy Cremo es Thompson konyve nehany 
nyilvanvalo tevedes mellett nagy szamban ir le olyan furcsa 
leleteket, amelyekre a tudomanyos kozosseg eddig semmifele 
adekvat valaszt nem tudott adni, tehat e teren meg sok 
tennivalo lenne. Galantai arra is kitert, hogy egy elmelet 
tudomanyossaganak kriteriuma, mint Popper ota jol tudjuk, a 
cafolhatosag, eppen ezert a mindent "gombnyomasra" 
megmagyarazo elmeletek nem tudomanyosak. Ennek hosszas 
fejtegetese utan jutott el az eloado Lovelock 
Gaia-hipoteziseig, mely szerint az egesz foldi bioszfera 
egysegesen mukodik, es peldaul a novenyek azert termelnek 
oxigent, hogy azt az emberek beszivhassak. Lovelock 
elmeletevel szemben szamos ellenerv hozhato fel, de 
Lovelock mindegyiket cafolni tudja azzal, hogy biztosan 
mukodik olyan mechanizmus, ami az ellenervet kivedi. Ettol 
aztan Lovelock elmelete cafolhatatlanna, igy 
tudomanytalanna valik.

Galantai ezzel latszolag rovid uton "kivegezte" a 
Gaia-hipotezist, holott a tortenet joval bonyolultabb a 
Galantai-fele vulgarizalt valtozatnal. A Gaia-hipotezis az 
elolenyek osszessegenek es a termeszeti kornyezetnek a 
bonyolult, mindket iranyba mukodo kolcsonhatasarol szol, es 
komoly tudomanyos vitak folytak es folynak ma is ennek a 
viszonynak a valodi termeszeterol. Galantai bemutatasaban 
ez egyszeruen elsikkadt es a Gaia-hipotezis mint szimpla 
marhasag kerult teritekre.

Az utolso eloadast a nepszeru csillagasz, Horvath Andras, a 
Planetarium igazgatoja tartotta Mesterseges alakzatok a 
Mars felszinen? cimmel. Hatasos diabemutatojaban 
bebizonyitotta, hogy a Mars felszinen korabban felfedezni 
velt emberi arcforma nagyobb felbontasban mar alig-alig 
emlekeztet arcra, valojaban egy tanuhegyrol van szo, azaz 
olyan hegyrol, amely kemeny kozetbol all, mely korul az 
erozio elhordta a puhabb talajt (a Mars-arc helyen 
valamikor regen tenger volt). Kis fantaziaval azonban a 
Mars felszinere a legkulonbozobb kepzodmenyeket 
kepzelhetjuk, lathatunk rajta peldaul macskat, rakot, 
piramisokat, varost, lathatatlan noalakot, stb. A Mars 
Global Surveyor urszonda jovoltabol folyamatosan ujabb 
kepek erkeznek a Foldre, igy egyre nagyobb es nagyobb 
felbontasban ismerhetjuk meg a bolygo felszinet. A Jupiter 
egyik holdjanak, az Europanak a felszinen pedig autopalyak, 
vasutvonalak, folyok, hidak, varosok vonalrengeteget 
lathatjuk. Az egyik hallgato kerdesere Horvath Andras azt 
is elarulta, hogy ez a vonalrengeteg valojaban 
jegrianasokbol all.

Vassy Zoltan fizikus a hallgatosag nagy megelegedesere 
kozolte, hogy az o felmeresei szerint az elsoeves 
egyetemistak koreben az utobbi het evben szignifikansan, 
mintegy 15--20 szazalekkal csokkent a parajelensegekben, 
altudomanyokban hivok szama. Egyedul a foldsugarzasban valo 
hit novekedett kismertekben. A kozonseg koreben persze 
senki nem gondolta azt, hogy ez a csokkenes a szkeptikusok 
tevekenysegenek hatasa.

A rendezveny ezutan Czelnai Rudolf zarszavaval fejezodott 
be. Egy ev mulva, 1999. november 13-an pedig ujra 
osszegyulnek ugyanitt a Tenyeket Tisztelok Tarsasaga tagjai 
es az erdeklodok, s varhatoan elmondjak tobbe-kevesbe 
ugyanazt, mint ami ezen a rendezvenyen is elhangzott.

Milyen osszkep bontakozik ki a magyar szkeptikusok jeles 
tarsasagarol a rendezveny megfigyeloje szamara? Eloszor is 
az, hogy ez egy vidam tarsasag. Szeretnek nagyokat nevetni, 
foleg masok tevedesein es butasagain. Hogy a kinevetettekre 
ez milyen hatassal van, az mas lapra tartozik. Masodszor 
az, hogy szeretnek altalanossagban beszelni, biztos vagy 
biztosnak velt tudasuk szellemi magaslatabol. Ugyan minek 
alacsonyodnanak le a reszletek szintjeig? Ahhoz jobban fel 
kellene keszulni, tobbet kellene irodalmazni, tobbet 
kellene gondolkodni. Hat nem sokkal egyszerubb felszines, 
sommas megallapitasokat tenni, felhaborodni, oda-odaszurni? 
Ha belemelyednenek az altaluk kritizalt temakba, meg valaki 
azt hihetne, hogy komolyan veszik azokat, attol pedig Isten 
orizze meg oket. Vakuumenergiat lecsapolni? Ugyan! 
Hulyeseg! Hogy egy kis tajekozodassal rajohetnenek, hogy a 
fizika legnagyobb megoldatlan problemai koze tartozik a 
vakuum energiasurusege valodi termeszetenek megertese, s 
publikaciok szazai szuletnek a temaban, az nem zavarja oket.

Kenyelmes es logikus allaspont az, hogy annak kell 
bizonyitania az allitasat, aki allit valamit. Es teljesen 
jogos is, ha egyszeruen megismereselmeleti, 
tudomanyfilozofiai szempontbol nezzuk. Csak az a kerdes, 
hogy a gyakorlatban az altudomanyban hivo embereknek eleg-e 
csupan annyit mondani a gyanus allitasokkal kapcsolatban, 
hogy "nincs ra bizonyitek"? Sajnos ugy tunik, ez nem eleg, 
meg ha nagytekintelyu akademikus urak mondjak is ezt. Ennel 
meggyozobben, felkeszultebben, igenyesebben, 
elmelyultebben, kifinomultabban, reszletesebben kellene 
ervelni, ne adj' isten neha el lehetne vegezni egy-egy 
kiserletet is az altudomanyos allitasok megcafolasara, ha 
mar egyszer a masik oldal nem hajlando vagy nem kepes 
ilyeneket elvegezni.

Jo lenne tehat, ha a szkeptikusok az elmelyultseg es az 
igenyesseg iranyaba mozdulnanak el a humorossag, 
gunyorossag es a felszinesseg felol, meg a borzalmas 
helyzet folotti sirankozas felol. Czelnai Rudolf es Horvath 
Andras eloadasa mutat erre az iranyra peldat: mindketten 
konkretumokkal teli, egy-egy tevhitet meggyozoen megcafolo 
eloadast tartottak (kar, hogy ezek a tevhitek nem tul 
jelentosek). Az o eloadasaik hatasosabbak es hitelesebbek 
voltak a tobbinel, meg ha nem is fogta a hasat az egesz 
hallgatosag, mialatt beszeltek. Talan a jovoben a 
humorossagot es a felszinesseget reprezentalo Bencze Gyula 
es Galantai Zoltan, illetve a sirankozo tendenciat 
kepviselo Kabdebo Gyorgy es Orha Zoltan is peldat vesz 
roluk, s akkor az eddigieknel nagyobb hatast gyakorolnak 
majd a szkeptikusok -- nemcsak egymasra, hanem -- az 
altudomanyok fele kacsintgato nagykozonsegre is.

Szilagyi Andras

AGYKONTROLL ALLAT AUTO AZSIA BUDAPEST CODER DOSZ FELVIDEK FILM FILOZOFIA FORUM GURU HANG HIPHOP HIRDETES HIRMONDO HIXDVD HUDOM HUNGARY JATEK KEP KONYHA KONYV KORNYESZ KUKKER KULTURA LINUX MAGELLAN MAHAL MOBIL MOKA MOZAIK NARANCS NARANCS1 NY NYELV OTTHON OTTHONKA PARA RANDI REJTVENY SCM SPORT SZABAD SZALON TANC TIPP TUDOMANY UK UTAZAS UTLEVEL VITA WEBMESTER WINDOWS