Beszamolo a Szkeptikusok IV. Orszagos Talalkozojarol
Immar negyedik alkalommal kerult megrendezesre a Tenyeket
Tisztelok Tarsasaga szervezeseben a Szkeptikusok Orszagos
Talalkozoja, melyet a hagyomanynak megfeleloen a
szekesfehervari Szabadmuvelodes Hazaban tartottak, 1998.
oktober 17-en. A rendezvenynek otthont ado, toparti
muvelodesi haz szivessegebol a resztvevok belepodij nelkul
hallgathattak vegig a tucatnyi eloadast. Az ezevi talalkozo
jelentos kozonsegsikert aratott: a megjelent, mintegy 100
fos hallgatosag betoltotte a termet, az eloadasokrol
felvetelt keszitett az MTV1, a szervezokkel pedig tobb mas
televizios es radios stab keszitett interjut. Jelen volt a
rendezvenyen Vago Istvan, az ismert televizios szemelyiseg
is, valamint Vassy Zoltan, aki a tudomanyos
parapszichologiai kutatasok talan egyetlen magyar
szakertoje. Ezen kivul ismert professzorok es erdeklodo
diakok is beultek a szeksorokba.
Az idei szkeptikustalalkozo rendhagyo modon kezdodott:
Hallgattassek meg a masik fel is cimu, mintegy tizperces,
szenvedelyes hangu felszolalasaban Toth Laszlo uzemmernok
szenzacios bejelentessel szolgalt a tisztes szkeptikusokbol
allo kozonsegnek: az Egyesult Allamokban egy sokat tudo
urhajost felmentettek titoktartasi kotelezettsege alol,
ezert harom nap mulva fantasztikus bejelentesek kerulnek
nyilvanossagra. Az ufok koztunk vannak, rovidesen
kapcsolatba kerulhetunk egy felsobb intelligenciaval, s ezt
az eloado haromszogeket abrazolo rajzokkal szemleltette.
Szo esett meg Veroczei Erno (a plazmagombok felfedezoje),
Egely Gyorgy (mindenes paratudos gepeszmernok), valamint
Kisfaludy Gyorgy (onjelolt "idofizikus") konyveirol,
melyeket Toth Laszlo melegen ajanlott a hallgatosag
figyelmebe, mint olyan konyveket, melyek anyagat a jovo
egyetemein fogjak tanitani. Nagy baj van a fizikaval, nagy
baj van az egesz tudomanyos paradigmaval -- tudhattuk meg
az eloadotol -- a vakuumenergiat peldaul meg lehet
csapolni, megismerhetjuk az ufohajtomuvek titkat, stb.
E rendhagyo szonoklatra a hallgatosag kisebb resze
felhaborodassal valaszolt, nagyobbik resze pedig egyszeruen
kinevette a felszolalot. Beck Mihaly professzor nehany
masodpercre a termet is elhagyta felhaborodasaban, majd
visszaterve fennhangon kovetelte, hogy az eloado csapolja
meg a vakuumenergiat. Masok szinten fennhangon tenyeket
koveteltek, az eloado azonban az ido rovidsegere hivatkozva
ennek a keresnek nem tett eleget. A szunetben azonban --
mint mondta -- barkinek rendelkezesere all. A felszolalas
alatt tobbeket elfogott a visszatarthatatlan kacagas, a
szunetben azonban Toth Laszlo elarvultan uldogelt --
szemlatomast kevesen voltak kivancsiak tovabbi
felvilagositasaira.
A futott hangu felszolalas utan mar valoban szkeptikus
hozzaszolasok kovetkeztek. Az eloadasok sorat Bencze Gyula
fizikus nyitotta meg Vege van-e a tudomanynak? cimu,
szarkasztikus humorral fuszerezett beszedevel. Az eloadas
apropojat egy Horgan nevu amerikai ujsagiro A tudomany vege
(The End of Science) cimu konyve adta, mely szerint a
tudomanynak mar befellegzett, nincs mar mit felfedezni. A
hallgatosagot persze nem kellett meggyozni, hogy ez nem igy
van, Bencze Gyulanak eleg volt megemlitenie, hogy peldaul
meg az AIDS-et sem tudjuk meggyogyitani. Ezutan attert a
posztmodern filozofia tudomanyellenessegenek
kifigurazasara. Az egesz termen vegigsopro derultseget
okozott annak a feminista allaspontnak az ismertetese,
miszerint a tomeg es az energia egyenertekuseget kifejezo
Einstein-egyenlet, az E=mc^2 egy szexista egyenlet,
meghozza azert, mert indokolatlanul privilegizalja a
fenysebesseget mas sebessegekkel szemben. Nem keves idot
szentelt Bencze az elhiresult Sokal-fele kiserletnek,
melyben egy termeszettudos professzor egy teljesen
ertelmetlen, posztmodern stilusu filozofiai zagyvasagot
tett kozze egy ilyen temaju tanulmanyokat megjelenteto
folyoiratban, s a folyoirat szerkesztoi nem vettek eszre,
hogy szandekos atveresrol van szo. Az eloado szerint ilyen
szovegeket ma mar szamitogeppel is lehet generalni (az
Interneten is hozzaferheto egy ilyen szolgaltatas), s ennek
illusztralasara kivetitett harom szoveget, felkerve a
hallgatosagot, tippelje meg, melyik szoveg szerzoje valodi,
s melyike szamitogepprogram. Kevesen tudtak eleget tenni a
kihivasnak, de azert volt, aki helyesen erzett ra, hogy a
harmadik szoveg Jean Baudrillard muve, a masik ketto
viszont valoban ertelmetlen. Eliteloleg emlitette az eloado
Jacques Derridat es Heller Agnest is, mint a posztmodern
"ertelmetlensegi" iranyzat kepviseloit. A filozofiailag
muveltebbek szamara alighanem tul sommasnak tunhetett
Bencze ertekelese; bar ketsegtelenul joggal biralhato a
posztmodern filozofia nehezen megkozelitheto bennfentessege
es tudomanyellenes "beutese", ez azert megiscsak keves alap
ahhoz, hogy az egeszet "ertelmetlenseg!" felkialtassal
kihajitsuk a szemetbe. Heideggert is kevesen ertik, ettol
meg azonban Heidegger muveit nem lehet egyszeruen
marhasagnak belyegezni, meg akkor sem, ha tartalmilag nem
tetszik.
Bencze Gyulaval ellentetben Beck Mihaly kemikus, akademikus
inkabb a sajat haza, a tudomany elott soprogetett Tevedes,
oncsalas es csalas a tudomanyban cimu eloadasaban.
Kifejtette, hogy a tudomanynak teljesen termeszetes
velejaroja a tevedes, hiszen mindaddig, amig egy
hipotezisre nincsenek donto kiserleti bizonyitekok, a
tudosok szabadon vethetnek fel ujabb gondolatokat es
megkozeliteseket, s ezek gyakran tevesek. Nagy az oncsalas
veszelye, mert minden tudos hajlamos a kedvenc teoriajaval
egybevago kiserleti tapasztalatokat megtartani, az
ellentmondoakat pedig elvetni, elfelejteni. Ha pedig az
oncsalas tul messzire megy, az csalashoz vezethet.
Peldakent emlitette a hidegfuziot, amely egyszeru
tevedesnek indult, majd oncsalaskent folytatodott, kesobb
pedig kulonfele csalasok is kisertek. Beszamolt sajat,
aprilis elsejei cikkerol is, melyben kifejtette, hogy a
hidegfuzio csak polivizben mukodik (a poliviz szinten egy
tevedes eredmenyekeppen szuletett fogalom, a valosagban nem
letezik), s elrettento peldakent emlitette, hogy jonehanyan
komolyan vettek trefanak szant irasat. Beck szerint a
tudomany minden teruleten elofordulhatnak csalasok, van
azonban egy terulet, a parapszichologia, amelyen kulonosen
sok a csalas. Ezt az allitasat a professzor ur azzal
tamasztotta ala, hogy megnevezett ket csalasos esetet a
parapszichologia teruleterol, bar ez a figyelmesebb
hallgatok szerint keves ahhoz, hogy egy tudomanyteruletrol
altalanosito kijelenteseket tegyunk.
Ezutan rovid szunet kovetkezett, melynek elejen Furesz
Gabor csillagasz felhivta a kozonseg figyelmet az eloterben
megtekintheto csillagaszati fenykepekre, s az epulet elott
elhelyezett tavcsovel megszemlelheto napfoltokra.
Hozzatette, hogy o maga mar tobb mint tiz eve szinte minden
este az eget kemleli tavcsoveivel, de meg sohasem latott
olyan fenyjelenseget, amirol ne tudta volna, hogy mi az.
Eszerint az ufok nem lehetnek nagyon gyakoriak -- fuzhette
volna hozza gondolatban a hallgatosag, noha a legtobben
bizonyara azt fuztek hozza, hogy "tehat ufok nincsenek".
A szunet utan talan az est legvisszafogottabb,
legrokonszenvesebb felszolalasa kovetkezett: Fried Ervin
matematikus Babonat oktatunk? cimu eloadasa. Az eloado
szerint tevedni emberi dolog, s megjegyezte, hogy neki nem
tetszett az, hogy a jelen levok tulnyomo resze egyszeruen
kinevette a legelso felszolalot, Toth Laszlot. E velemeny
hallatan tobben egyetertoleg bologattak. Fried kifejtette,
hogy meg a legokosabb emberek, a legnevesebb akademikusok
is tevedhetnek, s sokszor tevednek is. Nagyon sok mulik az
oktatason, sok rossz oktato van, s ha a hallgatok valamit
nem tudnak, az sokszor az oktato hibaja.
Kabdebo Gyorgy rovid beszedeben a hazai ismeretterjesztes
szornyusegesen leromlott allapotat vazolta fel. Megszunt a
tudomanyos kisfilmek keszitese, az ismeretterjesztesre
nincs penz. Az altudomanyok sok penzt hoznak a konyhara, a
szkeptikussag viszont nem kifizetodo.
Kabdebo velemenyere nemileg racafolt Staar Gyula, a
Termeszet Vilaga foszerkesztoje, aki szerint lehet, hogy a
hazai ismeretterjesztes allapota katasztrofalis, a
Termeszet Vilaga azonban sikertortenetet mondhat magaenak.
Melegen ajanlotta az olvasok figyelmebe a Szkeptikus Lapok
1. es 2. szamat (elobbi a Termeszet Vilaga 1997. januari,
utobbi az 1998. szeptemberi szamaban jelent meg).
Nemeth Geza, a Termeszet Vilaga munkatarsa a Szkeptikus
Lapok 2. szamaban es a Termeszet Vilaga 1998. oktoberi
szamaban megjelent, altala keszitett interjukrol beszelt. A
Latlelet a termeszetgyogyaszatrol cimu interjucsokorban
harom neves, hazai termeszetgyogyasszal, illetve dr. Mako
Janos orvosprofesszorral beszelgetett. Megdobbeneset
fejezte ki, hogy miniszteri rendeletben tudomanyosan
ertelmetlen, ertelmezhetetlen fogalmak jelentek meg, s a
miniszter alairasaval legalizalt olyan gyogymodokat, mint
pl. az ajurvedikus gyogymod vagy a bioenergetika,
amelyeknek semmifele tudomanyos alapjuk nincsen. Ehhez a
velemenyhez csatlakozott dr. Adam Gyorgy akademikus is, aki
az ules levezeto elnoke volt. Arrol sajnos nem esett szo,
hogy milyen psziches hatasok allhatnak a
termeszetgyogyaszati modszerek latszolagos sikere
hattereben, es arrol sem, miert kesik a
termeszetgyogyaszati technikak tudomanyos modszeru
ellenorzese, holott nemely hallgatot ez is erdekelt volna.
Az ebedszunet elotti utolso hozzaszolas jogat Orha Zoltan
csillagasz, a televizio munkatarsa kapta. Szenvedelyesen
ecsetelte, milyen mostoha sorsa van a televizioban a
tudomanyos ismeretterjesztesnek, milyen keves musorido jut
ra, s a szerkesztok micsoda hibakat kovetnek el. Alig
sikerult peldaul megakadalyozni, hogy a latohatar folott
mozogni latszo Venuszt ufokent bemutassak. Meg szerencse,
hogy a Spektrum televizioban meg mutatnak tudomanyos
filmeket, bar az eloado szerint ezek a filmek hemzsegnek a
szakmai szarvashibaktol. Peldat is emlitett: a NASA nevet a
Spektrumon "nazanak" ejtik "nasza" helyett, noha ez
valoszinuleg nem a legnagyobb szakmai szarvashibak koze
tartozik.
Ezutan kovetkezett az egyoras ebedszunet, melyet
kihasznalva a hallgatok egy resze elment ebedelni vagy
elfogyasztotta a magaval hozott, illetve a bufeben vasarolt
kis elemozsiat. Mint kesobb megtudhattuk, a rendezveny
szervezoi, koztuk a tiszteletre melto akademikusok, a
muvelodesi haz elso emeleten kulon szervirozott finomsagok
kozul valogathattak, e lehetosegrol azonban csak a
beavatottak ertesultek.
Az ebed utan visszaszallingozo kozonseg elsokent Mizser
Attila csillagasz ismertetojet hallgathattak meg az 1999.
augusztus 11-i napfogyatkozasrol. Sajnos azt nem tudhattuk
meg, hogy ennek mi koze van a parajelensegekhez vagy az
altudomanyokhoz, de barmi okbol kerult is ez az eloadas a
nap programjaba, vitathatatlanul erdekes volt. Szamos
felvetelt tekinthettunk meg korabbi napfogyatkozasokrol, s
megtudhattuk, hogy csak specialis vedofoliaval szabad a
Napot nezni, ha nem akarunk maradando szemkarosodast
szenvedni.
Ezutan kovetkezett a nap egyik legjobb eloadasa Czelnai
Rudolf meteorologustol, a Tenyeket Tisztelok Tarsasaga
elnoketol, El Nino -- tenyek es hirveres cimmel. Az eloado
reszletesen, szemleletes diak segitsegevel magyarazta el a
hallgatosagnak, mi is az El Nino idojarasi jelenseg
lenyege, s milyen, rendkivul komplex idojarasi tenyezok
allnak a hattereben. Az El Ninoval kapcsolatban szamos
tevhit latott napvilagot, tobbek kozott az ENSZ
fotitkarhelyettese nyilatkozta, hogy a sulyos gazdasagi es
okologiai problemakkal egyuttjaro El Nino kizarolag a
felelotlen emberi tevekenyseg kovetkezmenye. Czelnai
meggyozoen bizonyitotta, hogy ez igy biztosan nem igaz,
hiszen a korabeli beszamolokbol tudjuk, hogy El Nino mar
vagy otszaz evvel ezelott is volt, s nincs semmi bizonyitek
arra, hogy az utobbi idobben intenzivebbe valt volna, s
termeszetesen arra sincs, hogy az intenzifikalodas az
emberi tevekenyseg kovetkezmenye lenne -- noha mindez nem
is zarhato ki. Veszelyes lenne azonban az is, ha emberi
beavatkozassal probalnank a jelensegre hatast gyakorolni.
A kovetkezo eloado Adam Gyorgy akademikus volt, aki Az
emberi agy velt es valodi kepessegeirol beszelt. Bemutatta,
hogy olyasmit is kepesek vagyunk belelatni egy rajzba, ami
nincs is ott, megmutatott egy sor kozismert, optikai
csalodast okozo abrat, s elmondta, hogy az emberi agy a
hozza erkezo benyomasokbol kialakit egy osszkepet,
Gestalt-ot, ahogyan azt a mentalis rotacio jelensege
(vagyis az, hogy fejben kepesek vagyunk alakzatokat
elforgatni) is bizonyitja. Az idegsejtek szintjen terkep
alakul ki a reprezentalt alakzatrol. Ezzel osszhangban
emlitette az amputalt vegtagok helyen tapasztalhato
fantomerzeseket is, ramutatva, hogy a fantomerzesek az agyi
neuroncsoportokban keletkeznek. Ismertette a Gestalt
kialakulasanak mechanizmusat. Ramutatott, hogy a korszeru
MRI (magneses magrezonancias kepalkotas) es PET
(pozitronemisszios tomografia) modszerrel ma mar kivalo
kepet tudunk kapni a mukodo agyban lejatszodo
folyamatokrol. Eloadasanak mondanivaloja az volt, hogy a
megismeresnek vannak csapdai is, mint azt az optikai
csalodasok is mutatjak; nem mindig hihetunk
erzekszerveinknek, agyunk sokszor becsaphat minket. Kar,
hogy konkret parajelensegre vagy altudomanyos allitasra ezt
az elvet nem tudta kozvetlenul alkalmazni, igy eloadasa
szimpla ismeretterjeszto eloadaskent hangzott el.
Adam Gyorgy eloadasa alatt elromlott a mikrofon, igy a
rendezveny tovabbi eloadoinak emelt hangon kellett
beszelniuk.
Ekkor nyilt lehetoseg a kozonseg szamara, hogy kerdeseket
tegyen fel, illetve hozzaszoljon az elhangzottakhoz. Egy
muszaki kepzettsegu ur boldogan mutatta fel azt a levelet,
amelyet az Akademia kuldott neki, miszerint megkaptak az o
levelet, amelyben arrol panaszkodott, hogy az SI
mertekrendszer bevezetese miatt neki kulonfele problemai
akadtak a telekkonyvek korul, es rosszakaroi kessel is
megfenyegettek. Nem derult ki, mirol van igazabol szo. Egy
masik hozzaszolo azt vetette fel, hogy a sok magyar
szarmazasu Nobel-dijas kozul csupan egy volt valoban magyar
allampolgar. Beck Mihaly erre azt felelte, hogy az szamit,
hogy az illetok magyarnak erzik-e magukat, es emlitett ket
tudost, akik ugyan nem kaptak Nobel-dijat, de magyarnak
ereztek magukat. Bencze Gyula ehhez azt tette hozza, hogy
szerinte meg az a fontos, hogy ezek a Nobel-dijasok
Magyarorszagon tanultak, ezert joggal erezhetjuk oket
kozenk tartozonak. Egy harmadik hozzaszolo idezett egy
cikkbol, mely tavaly jelent meg a Hitel cimu folyoiratban
egy egyetemi professzor tollabol, es evolucioellenes
megnyilatkozast tartalmazott. A hozzaszolo felrotta a
tudomanyos kozvelemenynek, hogy megvalaszolatlanul hagyta a
cikket, talan azert, mert a nagy tekintelyu professzorok
nem akarnak beszennyezodni. Bencze Gyula ehhez azt tette
hozza, hogy a tudomany csak tudomanyos kerdesekben
illetekes, a vallas viszont vallasi, filozofiai, stb.
kerdesekben, es a kettonek egymashoz semmi koze. A vallasi
indittatasu megnyilatkozasokra tehat valaszoljon a vallas.
Bencze azonban nem tette vilagossa, hogy az
evolucioellenesseg miert lenne feltetlenul vallasi kerdes.
Beck Mihaly sikra szallt amellett, hogy a szkeptikusok
fogadjak szovetsegeseikke az egyhazakat, hiszen peldaul a
katolikus egyhaz elfogadta az evoluciot (Beck Mihaly ezt
pontatlanul tudta), es ellenzik peldaul az asztrologiat is.
Egy hozzaszolo beszamolt arrol, hogy a punkosdistak is
ellenzik az evoluciot, mire Beck Mihaly azt felelte, hogy o
a tortenelmi egyhazakra gondolt, satanista es egyeb
szektakkal nem foglalkozik. A hallgatosag koreben tobben
ugy veltek, hogy az egyhazakkal szovetkezni zsakutca,
hiszen a szkeptikusok kritikus gondolkodasra szeretnek
serkenteni az embereket, mig az egyhazak a dogmak hittel
valo elfogadasara helyezik a hangsulyt, ez pedig nem
feltetlenul segiti a kritikus gondolkodas kifejlodeset.
Ujabb rovid szunet utan kerult sor Galantai Zoltan
tudomanytortenesz Az iranyitott evoluciotol a Gaia
elmeletig cimu eloadasara. A fiatal, dinamikus tudos
azonban olyan sokaig huzta eloadasanak humoros
tortenetekkel es csattanokkal szinesitett bevezetojet, hogy
alig par perce maradt a cimben megjelolt tema taglalasara.
Hallhattunk itt a legendas N-sugarak felfedezeserol (ezek
kesobb tevedesnek bizonyultak) es mas tevedesekrol. Szo
esett Cremo es Thompson Az emberi faj rejtelyes eredete
cimu konyverol, mely latszolagos vagy valosagos
bizonyitekokat sorol fel arra vonatkozoan, hogy az ember
mar sokkal regebb ota el a Foldon, mint ahogy eddig tudtuk.
Ilyen latszolagos bizonyitek peldaul a sok millio eves
kozetben talalt szandallenyomat, ami valoban olyan, mint
egy szandal, de -- mint az eloado ramutatott -- ebbol meg
nem kovetkezik, hogy tenyleg az. Sajnos azt elfelejtette
megemliteni az eloado, hogy Cremo es Thompson konyve nehany
nyilvanvalo tevedes mellett nagy szamban ir le olyan furcsa
leleteket, amelyekre a tudomanyos kozosseg eddig semmifele
adekvat valaszt nem tudott adni, tehat e teren meg sok
tennivalo lenne. Galantai arra is kitert, hogy egy elmelet
tudomanyossaganak kriteriuma, mint Popper ota jol tudjuk, a
cafolhatosag, eppen ezert a mindent "gombnyomasra"
megmagyarazo elmeletek nem tudomanyosak. Ennek hosszas
fejtegetese utan jutott el az eloado Lovelock
Gaia-hipoteziseig, mely szerint az egesz foldi bioszfera
egysegesen mukodik, es peldaul a novenyek azert termelnek
oxigent, hogy azt az emberek beszivhassak. Lovelock
elmeletevel szemben szamos ellenerv hozhato fel, de
Lovelock mindegyiket cafolni tudja azzal, hogy biztosan
mukodik olyan mechanizmus, ami az ellenervet kivedi. Ettol
aztan Lovelock elmelete cafolhatatlanna, igy
tudomanytalanna valik.
Galantai ezzel latszolag rovid uton "kivegezte" a
Gaia-hipotezist, holott a tortenet joval bonyolultabb a
Galantai-fele vulgarizalt valtozatnal. A Gaia-hipotezis az
elolenyek osszessegenek es a termeszeti kornyezetnek a
bonyolult, mindket iranyba mukodo kolcsonhatasarol szol, es
komoly tudomanyos vitak folytak es folynak ma is ennek a
viszonynak a valodi termeszeterol. Galantai bemutatasaban
ez egyszeruen elsikkadt es a Gaia-hipotezis mint szimpla
marhasag kerult teritekre.
Az utolso eloadast a nepszeru csillagasz, Horvath Andras, a
Planetarium igazgatoja tartotta Mesterseges alakzatok a
Mars felszinen? cimmel. Hatasos diabemutatojaban
bebizonyitotta, hogy a Mars felszinen korabban felfedezni
velt emberi arcforma nagyobb felbontasban mar alig-alig
emlekeztet arcra, valojaban egy tanuhegyrol van szo, azaz
olyan hegyrol, amely kemeny kozetbol all, mely korul az
erozio elhordta a puhabb talajt (a Mars-arc helyen
valamikor regen tenger volt). Kis fantaziaval azonban a
Mars felszinere a legkulonbozobb kepzodmenyeket
kepzelhetjuk, lathatunk rajta peldaul macskat, rakot,
piramisokat, varost, lathatatlan noalakot, stb. A Mars
Global Surveyor urszonda jovoltabol folyamatosan ujabb
kepek erkeznek a Foldre, igy egyre nagyobb es nagyobb
felbontasban ismerhetjuk meg a bolygo felszinet. A Jupiter
egyik holdjanak, az Europanak a felszinen pedig autopalyak,
vasutvonalak, folyok, hidak, varosok vonalrengeteget
lathatjuk. Az egyik hallgato kerdesere Horvath Andras azt
is elarulta, hogy ez a vonalrengeteg valojaban
jegrianasokbol all.
Vassy Zoltan fizikus a hallgatosag nagy megelegedesere
kozolte, hogy az o felmeresei szerint az elsoeves
egyetemistak koreben az utobbi het evben szignifikansan,
mintegy 15--20 szazalekkal csokkent a parajelensegekben,
altudomanyokban hivok szama. Egyedul a foldsugarzasban valo
hit novekedett kismertekben. A kozonseg koreben persze
senki nem gondolta azt, hogy ez a csokkenes a szkeptikusok
tevekenysegenek hatasa.
A rendezveny ezutan Czelnai Rudolf zarszavaval fejezodott
be. Egy ev mulva, 1999. november 13-an pedig ujra
osszegyulnek ugyanitt a Tenyeket Tisztelok Tarsasaga tagjai
es az erdeklodok, s varhatoan elmondjak tobbe-kevesbe
ugyanazt, mint ami ezen a rendezvenyen is elhangzott.
Milyen osszkep bontakozik ki a magyar szkeptikusok jeles
tarsasagarol a rendezveny megfigyeloje szamara? Eloszor is
az, hogy ez egy vidam tarsasag. Szeretnek nagyokat nevetni,
foleg masok tevedesein es butasagain. Hogy a kinevetettekre
ez milyen hatassal van, az mas lapra tartozik. Masodszor
az, hogy szeretnek altalanossagban beszelni, biztos vagy
biztosnak velt tudasuk szellemi magaslatabol. Ugyan minek
alacsonyodnanak le a reszletek szintjeig? Ahhoz jobban fel
kellene keszulni, tobbet kellene irodalmazni, tobbet
kellene gondolkodni. Hat nem sokkal egyszerubb felszines,
sommas megallapitasokat tenni, felhaborodni, oda-odaszurni?
Ha belemelyednenek az altaluk kritizalt temakba, meg valaki
azt hihetne, hogy komolyan veszik azokat, attol pedig Isten
orizze meg oket. Vakuumenergiat lecsapolni? Ugyan!
Hulyeseg! Hogy egy kis tajekozodassal rajohetnenek, hogy a
fizika legnagyobb megoldatlan problemai koze tartozik a
vakuum energiasurusege valodi termeszetenek megertese, s
publikaciok szazai szuletnek a temaban, az nem zavarja oket.
Kenyelmes es logikus allaspont az, hogy annak kell
bizonyitania az allitasat, aki allit valamit. Es teljesen
jogos is, ha egyszeruen megismereselmeleti,
tudomanyfilozofiai szempontbol nezzuk. Csak az a kerdes,
hogy a gyakorlatban az altudomanyban hivo embereknek eleg-e
csupan annyit mondani a gyanus allitasokkal kapcsolatban,
hogy "nincs ra bizonyitek"? Sajnos ugy tunik, ez nem eleg,
meg ha nagytekintelyu akademikus urak mondjak is ezt. Ennel
meggyozobben, felkeszultebben, igenyesebben,
elmelyultebben, kifinomultabban, reszletesebben kellene
ervelni, ne adj' isten neha el lehetne vegezni egy-egy
kiserletet is az altudomanyos allitasok megcafolasara, ha
mar egyszer a masik oldal nem hajlando vagy nem kepes
ilyeneket elvegezni.
Jo lenne tehat, ha a szkeptikusok az elmelyultseg es az
igenyesseg iranyaba mozdulnanak el a humorossag,
gunyorossag es a felszinesseg felol, meg a borzalmas
helyzet folotti sirankozas felol. Czelnai Rudolf es Horvath
Andras eloadasa mutat erre az iranyra peldat: mindketten
konkretumokkal teli, egy-egy tevhitet meggyozoen megcafolo
eloadast tartottak (kar, hogy ezek a tevhitek nem tul
jelentosek). Az o eloadasaik hatasosabbak es hitelesebbek
voltak a tobbinel, meg ha nem is fogta a hasat az egesz
hallgatosag, mialatt beszeltek. Talan a jovoben a
humorossagot es a felszinesseget reprezentalo Bencze Gyula
es Galantai Zoltan, illetve a sirankozo tendenciat
kepviselo Kabdebo Gyorgy es Orha Zoltan is peldat vesz
roluk, s akkor az eddigieknel nagyobb hatast gyakorolnak
majd a szkeptikusok -- nemcsak egymasra, hanem -- az
altudomanyok fele kacsintgato nagykozonsegre is.
Szilagyi Andras
|