Kedves Zoli!
A #325-ben irtad:
>Szavaink maguk is szimbolumok. Igy, ha szimbolikarol van szo,
>az tulajdonkeppen csak a megszokottol eltero szokincset jelenti.
>Jol gondolom ?
Majd a #325-ben nehany sorral lejebb:
>Gustav Jung egyik konyvet olvastam.
>Kolcsonadtam aztan - azzal, hogy nem kerem vissza...
>Meglehetosen szimbolikusnak talaltam.
>Ezzel csak arra kivanok utalni, hogy nem az en nyelvemen beszel.
Nekem ugy tunik, itt ellentmondas van. Ha a "szavaink szimbolumok",
akkor Jung hogyhogy nem a Te nyelveden beszel? Olyan, mintha
erezned a kulombseget, de nem akarod tudomasul venni.
A szavaink jelekbol allnak, es nem alkotnak jelkepeket, de meg csak
nem is jelkepek. Nezd meg az ertelmezo szotart. A szimbolumok
jelkepek, a jelkep viszont tobb a jelnel vagy a jelek sorozatanal.
A szimbolumoknak mindig van valami sajatos, szamunkra homalyos,
rejtett jelentese.
Ha olyan valamit akarunk bemutatni, amit nem tudunk meghatarozni,
akkor hasznaljuk a szimbolumokat.
Ujbol idezem:
>Szavaink maguk is szimbolumok. Igy, ha szimbolikarol van szo,
>az tulajdonkeppen csak a megszokottol eltero szokincset jelenti.
A masodik mondat nem kovetkezik az elsobol, hanem eppenhogy
ellentmond. Vagyis, ha me'g is igaz lenne, hogy a "szavaink
maguk is szimbolumok", akkor viszont nem "csak a megszokottol
eltero szokincset jelenti".
>>Minden embert ert minimum gyerekkoraban erzelmi, ill. intellektualis
>>trauma. Hogy mast ne mondjak, ott van mindjart a szulocsatornan
>>valo kipreselodes.
>En errol nem _tudok_, igaz - akkoriban meg en is barany voltam. :)
En koztudottnak gondoltam, hogy regreszios hipnozissal a fenti idobe
visszavezetett embereknel feny derult ezekre a traumakra.
>Szerintem a termeszet ugy alkotta a lenyeit, hogy a fizikai
>fajdalmakat felejtsek el perceken belul
A felejtes viszont nem azt jelenti, hogy eltunik az emle'k.
Csupan a tudattalanba sulyed!
>A tyuk vagy a tojas volt elobb ?
Elobb, utobb? Szerintem nem is lehet ilyenrol beszelni.
Minketto letezett o:ro:kto"l fogva, csupan most nyilvanult meg.
>Ma inkabb genetikai okok vizsgalatara osszpontositanak.
>A negativ elmenyek betegito hatasarol kevesbe hallani.
Ez a mai hozzaallas.
Ismateljem a szinkron jelensegeket?
A negativ elmenyek betegito hatasaval nem foglalkoznak
az emberek.(Kulonosen ervenyes ez a magyarokra.)
Sallai Andras
Minden forma mulando.
|
Kedves Mindnyajatok!
Birone Ivan Aniko vagyok, 42 eves, gepesztechnikus, kf.szoftveruzemelteto,
uszas oktato - fiatalos lendulettel, hatalmas szivvel, aki meg tud szeretni
es masokra odafigyelni ebben a "rohano vilagban" is! Immaron kozel egy eve
olvasom a para levelezeseket, vitakat, velemenycsereket. S most engedjetek
meg, hogy eddigi benyomasaimat kozze tegyem, melyet jo szandekulag teszem. A
tartalmat illetoen sokszor ugy ereztem, hogy nem megfelelo tema csoportot
valasztottam ki, hiszen nem volt olykor semmi koze a "parahoz". Masikszor
ugy ereztem, hogy a szkeptikusok tobben vannak, mint a "maskent
gondolkodok". Nemelyek megnyilatkozasai soran, -mar az irasukon keresztukl
is erzodott- az a negativ kisugarzas, melyet szemelyes kapcsolatteremtesem
soran meltan kerulnek. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehetnek nezetelteresek,
vagy egeszen egyszeruen velemeny kulonbsegek, csak a stilus az ami nem
mindegy. Olyan sokszor szerettem volna bekapcsolodni a "beszelgetesekbe", de
mindig elbizonytalanodtam, hogy tegyem-e? Ezt mondom azert is, mert a tema
erzekenysegere valo tekintettel e sorokat olvasva, feltettem sokat azt a
kerdest, hogy eleg erettseggel birnak-e egyes olvasok, az ujszeru dolgok
befogadasara? A szkeptikusok vedelmere, azert megis csak annyit, hogy
egyszer meg - -nem is olyan tul regen - valamennyien mi is azok voltunk,
sot bizonyos kerdeseket illetoen meg azok is maradtunk. Ebbol az
alapgondolatbol kiindulva: ertetlennek tuno dolgokon nem vitatkozni,
meggyozni, megmagyarazni, hanem "megelni" kell. Aki mar megtapasztalt
kulonleges dolgokat - en ugy velem - az mar nem is igazan hadakozik a
szkeptikusokkal, mert tudja, hogy ez nem mindenkinek adatik meg, s konnyen
meglehet, hogy soha nem is fogja "megelni". /telepatia, UFO-s elmenyek,
testelhagyas, energiak erzekelese, empatia erzekenyseg stb/. Aki
foglalkozott ezekkel a kerdesekkel az tudja, hogy elso lepcso az, hogy
megtanuljunk "modosult tudatallapotba" jutni, melynek soran bekapcsoljuk a
jobbagyfeltekenket, s egyre inkabb megtanuljuk minel nagyobb mertekben
hasznalni. Szoval "jobbagyfeltekesse" kell valnunk. Ehhez nyujt segitseget
pl. az agykontroll, az ima, a joga, a relaxacio, - valassza ki maganak
mindenki a szamara a legkozelebb allo teruletet. Egy a fontos a belso
elcsendesedes, a kiuresedes, az agy rezgeshullamainak a lelassitasa,
lecsillapitasa, ami tortenhet akar egy egyszeru legzes odafigyelesen torteno
gyakorlattal is. Sokan nem is gondolnak, hogy ez nem is olyan egyszeru,
hiszen a relaxacios gyakorlatba is belealusznak, es nem tudjak vegig
csinalni. Amikor az alfa-allapot kapcsan megtalaltuk belso harmoniankat,
csak utanna kovetkeznek azok a "csodadolgok", melyeket mint mar emlitettem
nem megmagyarazni, hanem megelni kell. Persze ezeket megelozoen mindenkeppen
egy igen komoly kulso es belso meregtelenitesnek kell eleget tennunk, vagyis
ugy lelekben mint anyagi testunket illetoen. /A meregtelenitesrol
legkozelebb/. Szoval a megtapasztalás nem kell hogy magyarazatra szoruljon.
A jelenlegi ralatasommal ugy itelem meg, hogy szinte majd hogy nem kizart
az, hogy egy allandoan tulfokozott anyagcsere zavarban elo embernek nemi
eselye is lenne a megtapasztalasra, igy a magasvernyomasban szenvedoknek
sem . Vagyis a most divatos- penzert rohangalo ideges embereknek sem kell
ettol tartaniuk, barmennyire is szeretnek. /Ok a kemeny szkeptikusok/.
Szamukra elso gyakorlatkent azt javasolnam, hogy kezdetben ugy maradjanak a
lakasban, hogy ne kapcsoljanak be semmilyen keszuleket /TV, radio/
maradjanak egyedul, s nezzek meg vajon mennyit birnak ki zaj nelkul, s
kozben gondolkodjanak barmin.
Sajat elmenyeim, -melyet kezdetben bizony "dobbenettel" eltem meg, es
racionalis gondolkodassal, vagyis "ep eszzel" fel sem birtam fogni - uj
utat nyitott meg elottem, melyekre a valszt meg sokaig kell keresni. De
egyaltalan kell-e keresni?! Nem biztos, hogy mi magunk meg is talaljuk. Egy
biztos,! hogy csak ugy "megtortent". Termeszetesen ezt kezdetben nem is
kivantam "publikussa" tenni meg csaladi kornyezetben sem, mert ezekrol
igazan csak olyanoknak lehet beszelni akik tudnak "arabusul"! Velemenyem,
hogy megfelelo alapokra felepitve lehet aprolekosan adagolva szolni rola.
Vagyis kell hozza egy bizonyos "erettseg", hogy a "dobbenet" ne legyen
akkora. Azt azert elore bocsajtom, hogy amiota tudom ezeket a dolgokat
kellokeppen kezelni /elsosorban agyilag/, azota "pozitiv" "jopofa" dolgok
tortennek velem. Hogy melyek ezek az elmenyeim, azt majd a kovetkezokben
megosztom veletek, amennyiben befogadtok soraitokba ill. erdeklodtok a tema
irant. Igerem, hogy a hitelessegemet megorzom, annal is inkabb mert "nagy
utazas " volt az enyem , amig idaig erhettem!
Addig is maradok tisztelotok : Aniko
"Ami jelenleg tudomanytalan, az lesz a jovo tudomanya" /idezet: tolem/
|
