------------------------------------------ -- EZ A SZÁM CSAK TEXT FORMÁBAN LÉTEZIK -- ------------------------------------------ Date: Mon, 15 Jul 91 21:53:42 CDT Date: Mon Jul 15 22:48:05 EDT 1991 Subject: *** TIPP *** #381 Tartalomjegyzek: ---------------- Felado : gabor@hermes.chpc.utexas.edu Temakor: naplo ( 5 sor ) Felado : varga@cernvm.bitnet Temakor: Munkavallalasi engedely Angliaban ( 13 sor ) Felado : ahal000@tethys.ucc.umass.edu Temakor: Kaza=rok - Jugoszla=via ( 96 sor ) Felado : toth@gscuvd.mps.ohio-state.edu Temakor: modem ( 24 sor ) =============================================== Felado : gabor@hermes.chpc.utexas.edu Temakor: naplo ( 5 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - "Clemenceau azt mondta, hogy a haboru olyan komoly dolog, hogy nem szabad a katonakra bizni. Lehet, hogy a vallas is olyan komoly dolog, hogy nem szabad a papokra bizni." (M.S.) =============================================== Felado : varga@cernvm.bitnet Temakor: Munkavallalasi engedely Angliaban ( 13 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves TIPP-elok ! Annak szeretnek utana jarni, hogy egy angol (UK) egyetemen kutatoi allas betoltesehez hogyan lehet munkavallalasi engedelyt szerezni. Koszonettel vennek minden erre vonatkozo informaciot. Varga Laszlo ======================================================================= Letters: CERN, CH-1211 GENEVA 23, SWITZERLAND ; Phone: +41 22 767 5971 Fax: +41 22 785 0515 ; Tx: 419000 CER CH ; E-mail: varga@cernvm.cern.ch ======================================================================= ^L =============================================== Felado : ahal000@tethys.ucc.umass.edu Temakor: Kaza=rok - Jugoszla=via ( 96 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Kedves Pannon Jo'zsef! Kezdhetne'm u'gy is, hogy re'ges-re'gen, de inka'bb azt mondom, hogy akkoriban mikor a magyarok a Volga vide'ke'n e'ltek, a Kaszpi tenger ko~rnye'ke'n egy hatalmas birodalom volt, a kaza'r birodalom. Egyfelo~l az arab ne'pek, ma'sfelo~l a biza'nci birodalom szomsze'dsa'ga'ban. Igaza'bo'l ma sincs fogalmunk arro'l, hogy milyen ne'pek voltak valo'ja'ban a kaza'rok, az mindenesetre biztos, hogy a sztyeppei ne'peket bizonyos me'rte'kben uralmuk alatt tartotta'k. Ez to~bbnyire annyit jelentett, hogy katona'kat szedtek to"lu~k, akik ko~telesek voltak a kaza'r parancsnoksa'g alatt harcolni, ma'sre'szt a kaza'r uralkodo' jo'indulata't e'vi ado'val kellett megva'sa'rolni. A magyarok is ilyen a kaza'rokkal "szo~vetse'gben" elo" ne'pek voltak, le've'n teru~letu~k hata'ros a kaza'roke'val, s azok voltak az ero"sebbek. A kaza'r birodalom felbomla'sa uta'n nem volt ero"s hatalom ami a ne'pva'ndorlo'kat feltartotta volna, eze'rt nyomta'k a magyarokat mind keletebbre e's keletebbre. Ha u'gy tetszik a ne'pva'ndorla's egy hulla'ma so~po~rte el a kaza'r birodalmat. Egyes teo'ria'k szerint a magyarokkal egyu~tt a Ka'rpa't medence'be beva'ndorlo' 3 kabar to~rzs tulajdonke'ppen ha'rom magyar hadoszta'lybo'l alakult ki, melyeket a kaza'r uralkodo'nak adtak, s a kaza'r birodalom felbomla'sa uta'n sikeru~lt azokat e'pse'gben hazamenteni, ezzel is magyara'zza'k, hogy a Volga vide'ke'ro"l az Etelko~zbe ko~lto~ze's nem ko~vetelt nagyobb ve'ra'ldozatot (szemben a valo'di honfoglala'ssal, mely ugyancsak szervezett ko~lto~zko~de'snek indult, de a ve'ge meneku~le's lett. To~bb feljegyze's maradt arro'l, hogy a kaza'rok zsido' valla'suak voltak. Erro"l bo"vebben olvashatsz a So~te'tseg de'lben szerzo"je'to"l, Arthur Koestlerto"l, akinek erro"l szo'lo' ko~nyve'ben (A tizenharmadik to~rzs) szinte csak a kaza'rokkal foglalkozik. A ko~nyv magyarul is megjelent. A to~rte'nettudoma'ny nem e'rt egyet a szerzo"vel, to~bb mega'llapi'ta'sa't (pe'lda'ul o" vetette fel az askena'zi zsido'k kaza'r sza'rmaza'sa't is, ha jo'l emle'kszem) ca'folja'k, s szeme're ha'nyja'k, hogy nem kello" kritika'val olvassa a forra'sait (magyarul mindent mindenkinek elhisz). A mese szerint a kaza'r uralkodo't a mohameda'nok e's a kereszte'nyek egyara'nt arra akarta'k ra'venni, hogy engedjen hitte'ri'to"ket az orsza'gba, vagyis hallgato'lagosan tegye leheto"ve', hogy az iszla'm, illetve a kereszte'nyse'g a'llamvalla'ssa' va'lhasson. A kaza'r uralkodo' ke't nagy tuda'su' papot hi'vott meg, hogy egyma'ssal vita'zva mega'llapi'thassa melyik valla's az "igazi", s azt fogadja el. A ke't tudo's hosszasan vita'zott, ko~lcso~no~sen badarsa'gnak i'te'lve egyma's te'teleit Je'zusro'l illetve Mohamedro"l. Az O'testamentumot mindketto" e'rve'nyesnek ismerte el, mire az uralkodo' arra a ko~vetkeztete'sre jutott, hogy a zsido' valla's lehet az igazi, mert abban mindke't tudo's egyete'rt, mi'g a csatolt re'szekben vita van ko~zo~ttu~k. Eze'rt a zsido' valla'st vette fel. Ez persze mese, de arra ra'vila'gi't, hogy a kaza'r uralkodo' valo'szi'nu~leg a maga mo'dja'n valo'ban bo~lcs volt, ha az eset nem is esett meg, hiszen aka'rmelyik valla'st engedi be az orsza'ga'ba azzal egyu~tt vagy a biza'nci vagy az arab fu~gge'st is maga'ra va'llalja. A va'laszta's aze'rt is bo~lcs volt, mert az akkori uralkodo' valla'sok ko~zu~l csak a zsido' nem akart ero"szakosan te'ri'teni, s a ke't valla's hata'rvide'ke'n elo" kaza'rsa'gnak erre volt szu~kse'ge (hagyja'k o"ket be'ke'n). Tala'n ebbo"l is vila'gos, hogy a kaza'roknak valo'szi'nu~leg semmi ko~zu~k a zsido' ne'phez, hiszen valla'suk felvett valla's volt. A zsido' ne'p e's a ^Lzsido' valla's az emberek tudata'ban a'ltala'ban keveredik e'ppen za'rtsa'ga miatt, de mint a pe'lda mutatja a ketto" nem azonos. A kaza'rok egye'bke'nt roppant szabadon kezelte'k a zsido' hitet, a fent emli'tett ko~nyben oda la'togato' zsido' rabbik lei'ra'sait is olvashatjuk, akiknek to~bbnyire a hajuk sza'la is e'gnek a'llt atto'l amit a kaza'r zsinago'ga'kban tala'ltak. Ha ma'r keyboardot ragadtam, szeretne'lek arra emle'keztetni, hogy a honfoglala's kora'ban egya'ltala'n nem alakultak me'g ki az a'llamok. Erre to~bben is ra'mutattak. Nem volt pl. Ne'metorsza'g, nem volt Olaszorsza'g, Anglia, Hollandia, hogy csak ne'ha'nyat soroljak a te'rke'pro"l. Legala'bbis a ke'so"bbi e'vsza'zadok sora'n jelento"sen mo'dosultak a hata'rok. A honfoglala's neku~nk jo' ido"pont, mert erre lehet hivatkozni. Ugyanakkor ha to~rte'nelemre hivatkozunk, akkor minden ido"pont o~nke'nyes, s valamely ne'pnek saja't elo"nyeit szolga'lja. Az, hogy te a honfoglala'sra hivatkozol, valo'szi'nu~leg senki ma'snak nem sza'mi't csak egy magyarnak, mert csak o"neki vannak e'rzelmei!!! ebben az u~gyben. Egy roma'n pe'lda'ul joggal hivatkozhat ma's ido"pontra, mert ha te lehetsz o~nke'nyes, akkor o" is lehet. E'n mindenesetre abban reme'nykedem, hogy elo"bb-uto'bb a hata'roknak elve'sz az e'rtelme, s szabadon ja'rka'lhatunk ide-oda. Eze'rt, ba'r teljesen eli'te'lem a szerb ta'mada'st Szlove'nia ellen, nem tartom szerencse'snek, hogy a szlove'n fu~ggetlense'gi nyilatkozatra szu~kse'g volt (vagy egyesek u'gy e'rezte'k, hogy szu~kse'g volt, nincsenek jo' informa'cio'im). A kelet-nyugat ko~zo~tti hata'rvonalhoz (amely ko~ztudottan Szerbia e's Horva'torsza'g ko~zo~tt hu'zo'dik) csak egy felhi'va'st szeretne'k hozza'tenni: E'ljen a Szabad, Fu~ggetlen Duna'ntu'l!! (reme'lem nem kell hozza'tennem, hogy "just kidding"). Udvo~zlettel, Amherst, 1991. ju'lius 15. Bagyinka Csaba S ez a 99. sor!!! =============================================== Felado : toth@gscuvd.mps.ohio-state.edu Temakor: modem ( 24 sor ) - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Bar Vadasz Agnes modem kerdesere mar erkezett megoldas megis elmondanam a sajat tapasztalataimat (reszben amiatt is hogy itt vagyok a szomszedsagaban). A kozelmultban egy felevig nalunk lako baratom a telefontol eltekintve mindvegig egy modemmel tartotta a kapcsolatot az otthonmaradt felesegevel. Meg januarban vettunk egy markanev nelkuli modemet a hozzank legkozelebb eso computer uzletben (2400 Baud Internal Modem, $69, PROCOMM included). A hazakuldott kartyat a feleseg minden problema nelkul installalta es a postai eloirasokral mit sem tudva parhuzamosan rakototte a telefon-vonalra (egy J11 csatlakozott kuldtunk). Hetente atlag egyszer valtottak a leveleket. A telefonon elozetesen megbeszelt napon a feleseg ejszakara bekapcsolva hagyta a PC-t es elinditotta a programot. Magyar ido szerint kora hajnalban modemeztunk (tipikusan 3 es 4 kozott) es az esetek donto tobbsegeben elsore sikerult az atvitel mindket iranyban (PC ZIP formatum). Tapasztalataink szerint a 2400-as sebesseg szinte remenytelen, mig 1200-on nagyjabol megbizhato az atvitel (csak viszonylag ritkan kerult sor packet ismetlesre). Talan ha ketszer fordult elo az emlitett fel ev alatt hogy valamelyik iranyban nem sikerult az atvitel. Sajnos innen a masik modem baud ^Lrate-je nem allithato (nincs auto-fallback baud rate mint a faxokon). Az itteni PC-n hasznalt modem ugyanattol a nevtelen gyartotol valo es kb. ket eve hasznalom, egyebkent nem ez a legolcsobb tipus az uzletben mert mar $59-ert is adnak valamit. Toth Karoly =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*= =* TIPP FORUM MAHAL HUNET hozzaszolasok bekuldese az XMAIL-re *= =*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=*=