"> Miért ne feltételezhetnénk, hogy az ízeknek és az illatoknak szerepe 
lehet
> az evolúció során kialakult étel-szelekciós folyamatban ...
 
feltetelezzuk egeszen nyugodtan. sot mi tobb ez a megallapitas egeszen 
biztosan
helytallo is, viszont az az erzesem, hogy mi egy kicsit masrol beszelunk. 
lokalisan,
egy adott idopillanatban, vagy akar egy emberelet alatt az evoluciotol 
el lehet tekinteni :)
."
 
Mármint hogy az eredeti kérdésfelvetésben szereplő helyzetből kiindulva
gondoltam én ezt.
Tehát, hogy ha - és miért ne - lenne szerepe/jelentése számunkra ezeknek 
az
érzékszervi 
jeleknek, akkor az ízetlen, vagy egyéb szempontból nem tetsző őszibarack 
nem
is
olyan értékes, mint a "természetes" párja; ami "ízlést" pedig az
évtízezredek tapasztalata 
ülepített bennünk így le.

"> ... sajnos az egész élelmiszeripar ráállt a 
> természetellenes, aromákkal és feltételezetten egyéb 
> hasznosnak hitt adalékanyagokkal a lehetlö legolcsóbban 
> elöállitott táplálékok termelésére.
 
Miert okvetlenul tragedia, ha valami nem termeszetes? Az 
internet is az, hiszen nem farol szedtuk le :)"

 

Szerintem a gond nem ott szokott lenni, amikor az ember egy addig nem
letezo,

teljesen uj technikai talalmannyal all elo, hanem, amikor ideje koran keveri
a 

sajat talalmanyat, a termeszetben mar kicsiszolodatt megoldassal az elet 

targykorebe tartozo teruleteken; legyen az maga a Fold, mint "eloleny", 
vagy


a bilogia elolenyei, beleertve bennunket is. 

(Az Internet onmagaban ok. Az erdeti oszibarack is. De sem az Internet 
nem
megy 

barackkal, sem az Internetrol letoltott barackkal nem lakunk jol. szoval 
nem


egy terulet, es most a masodikba valo beavatkozas sikere a kerdes szamomra.

Az internetet mi alkottuk a kezdetektol "kontrollalva" a tervezest, az
alapkoncepciokat.

A barackrol, a felole valo ismereteinkrol mar nem biztos, hogy ugyanez
mondhato el

deduktiv/induktiv vonatkozasban.)

A mi sikeres bonyolultabb technikai talalmanyaink szeleskoru bevezeteset 
is 

hoszabb tesztelesi fazis elozi meg.  A termeszetóben is valahogy igy zajlik,


amnek jelentoseget az emberi hubris neha nem is mer el a fontossaga helyen.

Ennek, mivel a Termeszet szigoru bira, velemenyem szerint, a legtobbszor 
meg
kell

fizetni az arat, s ez ovatosagra kell, hogy intsen bennunket.

Szoval, az Internet alkalmassagat, esetleges veszelyeit atlathatobbnak,
kevesbe

megtvesztonek latom, mint a beavatkozott termesztesu baracket.

 

Zsolt

> Miert okvetlenul tragedia, ha valami nem termeszetes? Az internet is
> az, hiszen nem farol szedtuk le :)

  Még nem, de elég, hogy egy japán mérnök rámoccanjon az ügyre és
lesznek fák netgyümölcsökkel. Fölmászol a fára, kinyitod a gyümölcsöt
és ott figyel a kis érintőképernyő, wifi, minden. Jó lesz befőttbe és
kompótnak is. Lehet belőle csinálni netlekváros sütit, levágsz egy
szeletet, elolvasod rajta az emailjeidet és megeszed.
  Igen, én is gondolkodtam rajta, hogy fölteszem ezt a kérdést.
Szerintem nem az a kaja a jó, ami természetes, hanem aminek jó az íze,
nem káros az egészségre (úgy értve, hogy nem tartalmaz káros
adalékanyagokat, mert mondjuk tíz kiló abszolút természetes röfizsírt
befalni se túl egészséges), a megfelelő mennyiségű vitamint, kalóriát,
miegyebet tartalmaz, zsóval megfelel a kívánalmaknak. Hogy honnan
ered, az nagyon izgis kérdés, de én attól félek, hogy ez már
lejátszott.
  Momentán annak kellene örülni, ha megfizethető élelem jutna
hétmilliárd embernek, de mire jut, már tízmilliárd is lesz.
Természetes élelemmel az életben nem etet meg ennyi embert a Föld. Két
alternatíva van, a mesterséges kaja vagy kellő számú bolygó meghódítása
és termővé tétele, _most._

Láng Attila D., író, Láng Krisztina ?, http://lattilad.org

Sziasztok!

Elnézést, hogy csak most reagálok, de nyaralni voltam.
Nem gondoltam volna, hogy ilyen nagy lavinát indítok el ezzel
az őszibarack dologgal de örülök, hogy sokakat érdekel a téma.
Köszönöm mindenkinek a válaszát/reagálását a témával kapcsolatosan.
Viszont a kérdésemre nem kaptam választ, hogy miért van eleve
kettéválva sok őszibaracknak a magja. Sokszor már penészes/rohadt
is az ilyen magok belseje. Sőt van amikor már a mag körül is (belülről)
rohad a gyümölcs. Valami nemesítési/génmódosítási eljárás ereménye
lehet, mivel gyerekkoromban (15-20 éve) sosem találkoztam ilyennel.
Zoltán kérdésére válaszolva: "miért zavar ha a barack ízletes"
Azért zavar, mert ez valahol nem normális dolog. Amúgy annyira nem
is ízletesek a mai gyümölcsök, mint többen írták itt is.

Üdv.
Laci

Ahogy Gyorgy nagyon jol ratalalt a szora: az erzekszervi dolgok
a minosegERZETTEL vannak kapcsolatban, ami a megszokastol fugg,
nem valami abszolut minoseggel.

Az, hogy valojaban mire van szuksege a szervezetunknek a tuleleshez,
erosen el van tulozva. Valoszinuleg nyers tehentejen, nyers csirketojason,
es nyers kaposztan idotlen idokig el lehetne elni, csak nem fulik hozza
a fogunk. ;-)

A legtobb nagyon keresett iznek nincs is koze a termeszethez:

Bor - termeszetben nem letezik; ha egy gyerek veletlenul belekostol, kikopi;
regen a gorogok vizezve ittak (neha tilos is volt vizezetlenul inni),
manapsag a borertok lenezik, ha valaki froccsot keszit belole

Sor - termeszetben nem letezik; ha egy gyerek veletlenul belekostol, kikopi;
egyebkent a sor eredeti alapize edeskes lenne, csak azert keseru, mert
regen lenyeges volt a komloban levo alfa-sav a tartositashoz. Mivel a
legtobb sor ma pasztorozott, erre igazabol mar nincs szukseg, de
probalna valaki atszoktatni a sorivokat egy "edes" sorre... ;-)

Kola - a mesterseges izek csucsa, de annyira hozza lehet szokni, hogy a
masik fajta kola mar nem is elvezheto (sajat tapasztalat)

Dohanyfust - mit is mondhatnek tobbet, 500 evig mindenki elvezte, mire
kiderult, hogy karos

Csokolade - a valodi 99% kakaotartalmu csokolade szinten ehetetlen gyerekek
szamara (kiprobaltam csaladi korben), mikozben azt az ipari termeket, amit
koznapilag csokoladenak nevezunk (kakaoval megbolonditott cukor) szeretik

Kave - gyererek szamara szinte ihatatlan a felnottek altal kedvelt verzio,
ezert
hosszu eveken keresztul kapnak jol megcukrozott verziot, hogy egyaltalan
hozza tudjanak szokni a kaveizhez ;-)

Az eleg meresz allitas, hogy a magyarok altal csak max. 400 eve ismert
amerikabol szarmazo paprika es paradicsom ertekelesere genetikai kepessegunk
Alakult volna ki. A bananrol es naracsrol nem is beszelve, amit legtobbunk
csak a boltokban latott, tehat egyik boltbeli peldanyt hasonlitunk ossze 
egy
masik boltbeli peldannyal.

Azt gondolnam, hogy egy termes szaga (illata) arra valo, hogy odacsalja
az allatokat, mert megerett. Azaz a szaga az eres folyaman
egyre erosebb, es a maximuma akkor van, amikor mar tulerett, mert akkor 
mar
mindent bele kell adnia, hogy egy allat vegre megegye, hiszen hamarosan
a rothadas tonkreteszi, es az illataval nem tudja elnyomni annak a szagat.
En meg emlekszem, hogy regen a piacon az ember csak azt mondta, mennyit
ker, es a kofak valogattak ossze a kilo paradicsomot, aminek az aljara
rendszeresen becsempesztek a puhakat. Ma meg mindenki maga valogatja
a kemeny szagtalanokat.

De nem csak etelekben van minosegerzet: "az egeszseges szine van" kifejezes
napbarnitott bort jelent, mikozben ma mar tudjuk, hogy a napozas rakkelto.

Persze nekem is hianyoznak a regi izek, csak nem hiszem, hogy ettol
tenylegesen egeszsegtelenebbul taplalkoznank.

Udv,
Jozsi.

Andrea hozzaszolasanak elolvasasa utan ez az iras jutott eszembe, szerintem 
erdemes elolvasni: 

http://buvosszakacs.blog.hu/2007/05/12/aromaprofetak

Szomoru, hogy ilyen iranyba haladunk. Semmi sem az, aminek latszik vagy 
izlik. 


udv,
Zita

> Ahogy irtam 7 milliard embert csak tomegtermelessel lehet eletben tartani.




A fenti érvelést olvastam már másutt is, remélem a fenti srok írója a
mögöttes érvekkel is fel van szerelkezve. Ugyanis más aforrásokból azt
olvasom, hogy nagy mezőgazdasági területeket hagynak szándékosan parlagon,
egyes ültetvények kiirtását támogatják pénzzel is. A kettő nekem nem jön
össze

> A tomegtermeles kontrollalhato, es nem elsosorban az elvezeti ertekrol, 
> hanem 
> az eltarthatosagrol, egyenletes minosegrol, a'rrol ... szol. Ehhez jon 
...



Az első sorban tett állítást nem igazolja. Önállóan talán értelmezhető, 
de
elsősorban gazdaságossági szempont, sőt inkább nyereségesség. 

Ámbár szerintem az nincs leírva a nagy könyvekben, hogy 7 milliárd ember
élelmezésén mind nagyobb nyereséget kell realizálni.